Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.A leírtakból az következik, hogy az anyavállalat átvállalhatja a leányvállalata (az adott esetben a kft.) tartozását, de ezt az anyavállalat és a kft. közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...korlátlan felelősséggel tartozik. Ezek figyelembevételével nem kifogásolható az a gyakorlat, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás (az anyavállalat) helyett az importált termékek ellenértékét az anyavállalat magyarországi fióktelepe részére utalják át közvetlenül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...megnevezettek tevékenysége a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, a költségeket a következők szerint kell elszámolni.a) Az anyavállalattal munkaviszonyban álló, folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére bérelt lakás bérleti díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] ...befolyással, vagy azzal egy tekintet alá eső kinevezési, leváltási joggal rendelkezik. Ez a rendelkezés azt eredményezi, hogy a közös anyavállalattal rendelkező belföldi és külföldi jogi személyek, egyéb szervezetek között is kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...kérheti a nyilvántartásba vételét (természetesen csak akkor, ha az egyéb feltételeknek is megfelel).Egyéb változások, pontosítások az anyavállalati minősítéshez kapcsolódó meghatározó befolyás kritériumánál [Szt. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontja];...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa és ügyvezetője X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. "B" kft. tulajdonosa és ügyvezetője ugyancsak X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. Mit kell bejelenteni az APEH felé kapcsolt vállalkozásként? Az Szt. szerint milyen kapcsolatban áll egymással az "A" és "B" kft.?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen sem az "A" kft., sem a "B" kft. nem rendelkezik a másik kft.-vel szemben olyan jogosítványokkal, amelyek alapján bármelyik kft.-t anyavállalatnak lehetne minősíteni. A 100 százalékban tulajdonos X úr lehetne anyavállalat, ha az Szt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Konszolidálásba bevont vállalkozás beszámolója

Kérdés: "A" kft. 50 százalékos tulajdonosa "B" kft.-nek (közös vezetésű vállalkozás), és 90 százalékban tulajdonosa "C" kft.-nek. Mindhárom kft. egyszerűsített éves beszámolót készített 2000-ig, a nagyságot jelző mutatóértékek alapján. Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozásnak tekintendők, bár az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülnek a konszolidált éves beszámoló készítése alól, így nem konszolidálunk. Köteles-e mind a három kft. áttérni az éves beszámoló készítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 117. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy az anyavállalatnak mikor nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie. (Ha az anyavállalat és a leányvállalatainak, valamint a közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt növelni kell); annál, akitől átvállalták (az adott esetben az anyavállalatnál) az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdésének d) pontja szerint rendkívüli bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Leányvállalat beszámolója

Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...a konszolidálásba bevont vállalkozás a konszolidálásba bevont leányvállalat is. Az új Szt. nem tesz különbséget aszerint, hogy az anyavállalat az új Szt. hatálya alá tartozik-e vagy éppen külföldi.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 34. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: továbbadott hitel kapott kamata

Kérdés: Figyelembe vehető-e (2001 előtt és után) az iparűzésiadó-alap számításakor csökkentő tételként (közvetített szolgáltatásként) a hitelintézetnek fizetett kamat, ha a hitelfelvétel az anyavállalatnál annak érdekében történt, hogy azt azonnal, változatlan formában továbbadja a leányvállalatának? A hitelnyújtás szolgáltatás, s a hitelszerződésben szerepel, hogy a hitel végeredményben a leányvállalathoz kerül. (A leányvállalattól kapott kamat növeli az iparűzési adó alapját.)
Részlet a válaszából: […] ...§-ának 40. pontja definiálta.A kamatot nem számlázzák (tovább) és nem tekinthető valamely szolgáltatás ellenértékének sem, így az anyavállalat által – a leányvállalat érdekében felvett – hitel után a hitelintézetnek fizetett kamat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
19
20
21