217 cikk rendezése:
191. cikk / 217 Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
192. cikk / 217 Kapott banki kamat áfája
Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?
193. cikk / 217 Lakásbérlet belföldi személynek
Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
194. cikk / 217 Lakásbérlet külföldi személynek
Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
195. cikk / 217 Konszolidált beszámoló 2005-től
Kérdés: Az Szt. 2005. január 1-jétől kötelezővé teszi az anyavállalat számára, hogy a konszolidált (összevont) éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok alapján készítse el. Az IAS-ek alkalmazása kizárólag a konszolidált (összevont) éves beszámoló elkészítésére vonatkozik? Vagy ezen elveket alkalmazni kell a leányvállalat éves beszámolójára is?
196. cikk / 217 Szt. változásai a csatlakozás időpontjával
Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
197. cikk / 217 Szoftverhasználati díj
Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
198. cikk / 217 Vezetői tanácsadás
Kérdés: A külföldi anyavállalatok minden év végén számlát bocsátanak ki a magyar leányvállalatok részére management-fee címen az év közben nyújtott vezetői tanácsadás ellenértékeként. Kell-e e szolgáltatás ellenértékével növelni a társasági adó alapját? Kell-e, s ha igen, hogyan e munkák teljesítését, megvalósulását igazolni?
199. cikk / 217 Cash-pool szolgáltatás kamata
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötöttek a bankkal, amelyben az anyavállalat az adós, a leányvállalatok az egyetemleges adóstársak. A hitelszerződés alapján az adós és az adóstársak likviditásuk kezelésére cash-pool szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek kamatát az adós pénzforgalmi számláján számolják el, majd a pénzintézet – az elszámolással azonos napon – a leányvállalatot terhelő kamatot átvezeti. Az így elszámolt kamat a leányvállalatnál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamata?
200. cikk / 217 Szállítói tartozás átvállalása
Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
