Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...a névérték közötti különbözet összegében a kilépő tag jövedelemhez jut, értékpapír (üzletrész) értékesítéséhez kapcsolódó árfolyamnyereségből származó jövedelemhez, amely után az adó mértéke 20 százalék (az Szja-tv. 67. §-a alapján). A kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...most, majd az üzletrész értékesítésekor, a társaság megszűnésekor, tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor kell az árfolyamnyereség után 20 százalékos szja-t fizetni úgy, hogy az üzletrész bekerülési értéke nulla, és most nem juthatnak hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja, illetve 85. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján a kötelezettségekhez kapcsolódóan a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:  

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...(értékesítéséből) származó jövedelem alapján kell a 20 százalékos adót megállapítani, bevallani és megfizetni.A törvény szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...Ft) közötti különbözetet az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének a) pontja, illetve 85. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag részre történő kifizetés vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint. A társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...össze kell vezetni (T 454 – K 317), majd a mutatkozó különbözetet (ami a nyilvántartási devizaárfolyamok eltéréséből adódik) mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet a 448. főkönyvi számlán (nem biztos, hogy olyan összegben, mint a lízingbeadó által kiállított számlán), amit árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 448 – K 9762, illetve T 8762 – K 448).A lízingbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Így a kérdező társaság nem tudja a bt.-ben való részesedését értékesítésként kivezetni, és a különbözetet (31 995 000 Ft-ot) árfolyamnyereségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész ajándékozása, öröklése

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akkor az ajándékozás alkalmával alkalmaznia kell az Szja-tv. 67. §-ának az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályait.A Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja szerint értékpapírnak minősül a kft.-üzletrész is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
31
32
33
37