241 talált cikk az árfolyamveszteség kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?

Kérdés: A valutapénztárból történő valutaváltáskor a valutapénztárban a pénzeszköz csökkenését – a számviteli politika alapján – az átlagárfolyamon kell könyvelni, míg a forintpénztárban a váltáskori árfolyam alapján számított forint kerül bevételezésre. Az átvezetési számlán keletkező különbözet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség?

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?