3506 cikk rendezése:
3341. cikk / 3506 Az adószankciók átvállalása
Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
3342. cikk / 3506 Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása
Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
3343. cikk / 3506 Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing
Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
3344. cikk / 3506 2000-ben képzett céltartalék elszámolása
Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
3345. cikk / 3506 Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata
Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
3346. cikk / 3506 Rendezvény költsége
Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
3347. cikk / 3506 Osztalék: egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
3348. cikk / 3506 Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék
Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
3349. cikk / 3506 Jövőbeni költségek fedezete
Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
3350. cikk / 3506 Sportbérletek könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
