2000-ben képzett céltartalék elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (8) bekezdése szerint: a követelések miatt a várható veszteségek fedezetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év mérlegfordulónapjáig meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítettnek minősülő gazdasági tevékenység is.) A PM és az APEH közötti vita jelenleg is folyik, így a kérdésre a vita lezárulta után érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadón kívül a belföldi illetőségű magánszemély részére adott juttatás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelt. Augusztus 17-től a reprezentáció, vagy annak az a része, amely az adóévben elszámolt összes bevétel 0,5 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Osztalék: egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...35 százalékos kulccsal adózott osztalék után a százalékos egészségügyi hozzájárulást az osztalékot fizetőnek kell megállapítania, befizetnie, bevallania, ha az kifizetőnek minősül. A magánszemélyt terhelik a kötelezettségek, ha nem kifizetőtől kap osztalékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...készített beszámolóra lehet alkalmazni. Ez a hivatkozott esetben azt jelenti, hogy a nem forgalomképes, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján átruházható eszközök értéke alapján nem kötelező a tőketartalékból (az eredménytartalékból)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert hasonló esetek más vonatkozásban is előfordulnak.Számviteli elszámolásSzámviteli elszámolási szempontból eltérően kell kezelni a régi és az új Szt. előírásait. Egyik előírásnak sem felel meg az, ha az árbevétel elhatárolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás után elszámolandó):= személyi jövedelemadó-kötelezettség (44 százalék): T 559 – K 462;= társadalombiztosításijárulék-befizetési kötelezettség (31 százalék): T 561 – K 473;= munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség (3 százalék): T 563 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Cikkelemes készletnyilvántartás leltárhiányának elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a cikkelemes elszámolású kereskedelmi egységeink év közben keletkező készlethiányát az egyéb ráfordítások között, a "kereskedelmi egységek leltárértékelési különbözete" számlán rögzítjük?
Részlet a válaszából: […] ...cikkelemenkénti árukönyvelés a kereskedelmi egységben lévő árukat cikkelemenként mennyiségben és értékben részletezi. Ilyen nyilvántartás mellett a vállalkozó az árukészletben bekövetkezett mindennemű változást cikkcsoportonként vezet. Ez esetben leltározáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...értékét az 51. számlacsoportban,= az igénybe vett szolgáltatások költségeit az 52. számlacsoportban,= az elszámolt munkabért és annak járulékait az 54., illetve az 56. számlacsoportban,= a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetéseket az 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. A Szöv-tv. 9. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint: az alapszabálynak tartalmaznia kell a szövetkezet fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
341
342
343
358