227 talált cikk az átalakítás kifejezésre

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Az "A" és "B" társaság "C" társaság üzletrészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. Az "A" és "B" társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltették, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyvelték. 2019-ben az "A", "B" és "C" társaság beolvadt a "D" társaságba. Így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség a "D" társaságra szállt át. "C" társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének a tulajdonosa "D" társaság volt. Az összeolvadás révén a "C" társaság tulajdonában álló ingatlan átkerült "D" társaság tulajdonába (a két épületrész egy hrsz.-en összevonásra került). "D" társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, a közeljövőben is kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Ebben az esetben az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata "D" társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét?

Kérdés: A Számviteli Levelek 410. számában megjelent 8007. kérdéshez kapcsolódóan a kérdező megjegyezte, a szövetkezeti törvény 2007. május 1-jei hatállyal a szövetkezeti üzletrészeket megszüntette, pontosabban befektetői vagy átalakított befektetői részjeggyé alakíttatta. Szerinte egy most végelszámolt szövetkezet jegyzett tőkéjében szövetkezeti üzletrész nem szerepelhet. Ugyanakkor kérdezi, egy esetleges végelszámoláskor mire lenne jogosult egy átalakított befektetői részjeggyel rendelkező nem szövetkezeti tag (önmagában az átalakított befektetői részjegy tulajdonlása tagsági viszonyt nem eredményez)?

Kérdés: Társaságunk ifjúsági szálláshelyet épített. A közösségi épületrészen beépített szekrényeket helyeztek el, amelyek egy része konyhabútor. A beépített konyhabútor bekerülési értéke része-e az ingatlan bekerülési értékének, vagy önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani? A kivitelező a számláját nem bontotta meg az épület és az egyéb eszközök értékére. Ebben az esetben mi a teendő?

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?