224 talált cikk az átalakítás kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk a napelemes rendszer kiépítését részben pályázaton nyert támogatásból valósítja meg. A "projektadatlap" szerint a rendszer kiépítése épülethez kapcsolódó beruházásnak minősül. A beruházást lehet-e az épületek között épületbővítésként aktiválni? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóalap csökkenhető-e?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?

Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?

Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?