Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a szétválással létrejötttársaságok az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja szerint gazdaságilagnem független feleknek, illetve az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatbanálló feleknek minősülnek-e vagy sem. Tisztázandó az is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdést, hogy a válasz a kívülállószámára is egyrészt egyértelmű legyen, másrészt tanulságként is szolgáljonarra, hogy az átalakulást (az adott esetben a kiválást) alaposabban elő kellkészíteni. Az Szt. 141. §-a alapján az átalakulás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] ...alatt az egy évet meghaladó időtartamot értjük. A "C" leányvállalat2002 második félévében veszteséges lett, de veszteséges az átalakuláskor is,2003 júliusában, sőt várhatóan a jövőben is az lesz. Véleményünk szerintteljesül a "tartósan" követelménye....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] ...teljes egészében amegvásárolt "B" cégben lévő ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaciértéke miatt mutatja ki – az átalakulás során a befektetés értékét és akapcsolódó üzleti vagy cégértéket – a beolvadó "B" cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy azátalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat alaposan félreértik.A kérdező azon megállapítása, hogy a részvények értékét mára létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehetszerepeltetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Üzletrész-értékesítés árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy bt. 1998-ban átalakult kft.-vé. Az átalakulást követően a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelték. 2004-ben vagy 2005-ben a tagok értékesítik az üzletrészt. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyeknek a Szja-tv. árfolyamnyereségre vonatkozóelőírása szerint (67. §) keletkezik adófizetési kötelezettsége. A jövedelem akapott ellenérték és a szerzési érték különbsége. Az adó mértéke 2004-ben 20százalék, 2005-től 25 százalék. A jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Átalakulás könyvvizsgálata

Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?
Részlet a válaszából: […] A válasz lényegében a kérdés első felében benne van, csakegy kicsit pontosítani kell. A gazdasági társaság választott könyvvizsgálója kötelesauditálni az éves beszámolót az Szt. előírásainak megfelelően. A jóváhagyásrajogosult testület által már elfogadott éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Beolvadó társaságok könyvelése

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?
Részlet a válaszából: […] ...formája változatlanmarad. Ez igaz akkor is, ha két kft. olvad be az rt.-be.Az Szt. 136. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján azátalakulással létrejövő gazdasági társaság (az adott esetben a beolvadás utánirt.) vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...helyi iparűzési adó) a megszűnés miatt készítendő beszámolókészítésére előírt határidőn belül kell benyújtani. Az átalakulás soránmegszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzőenköteles az átalakulás napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
1
24
25
26
32