Utólagos finanszírozású kutatás-fejlesztés

Kérdés: Vállalatunk 2017. év folyamán kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást, amely alapján a fejlesztésre fordított költségeinek egy részét utólagos elszámolás alapján finanszírozzák. A pályázat megnyerését követően elkezdődött a megvalósítás, így 2017. év végéig a költségek egy része fel fog merülni. A pályázati elszámolást azonban csak a jövő év második felében nyújthatjuk be, és ezt követően fogják kiutalni az igényelt összeget. Mi a teendő az év végén a 2017-ben felmerült költségekkel? El kell határolni a még el nem számolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzíteni kell, hogy a még fel nem merült (el nem számolt) költségeket elhatárolni nem lehet.A vállalat a kérdés szerint kutatás-fejlesztési projektre pályázat útján támogatást nyert. A támogatás nyilvánvalóan nem jelenti a kutatás-fejlesztési projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Befejezetlen építési tevékenység

Kérdés: Cégünk 2016-tól tevékenységi körét az építőipari kivitelezési tevékenységgel bővítette. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 2017. üzleti év mérlegfordulónapján már lesznek olyan elkezdett munkák, amelyek szerződés szerint még nem teljesültek, így azokat számlázni nem lehet. Hogyan kell dokumentálni már megkezdett, de még be nem fejezett kivitelezési munkákat? Kell-e, illetve kinek kell azok teljesítését igazolni? Ezen munkák ellenértéke számlázás nélkül árbevételként kimutatható?
Részlet a válaszából: […] Az építési-szerelési tevékenységet folytató cégnek az elvégzett, de számlázásra nem kerül ő munkák közvetlen költségeit – mint befejezetlen termelést – a saját termelés ű készletek között kell kimutatnia. Az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a főszabály szerint – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Lábon álló kukorica értékesítése

Kérdés: Lábon álló kukoricát értékesítettünk, és az Önök 6403. kérdésre adott válaszának megfelelően befejezetlen termelésnek minősítettük, 27%-os áfával számláztuk ki a vevőnek. A vevő nem fogadja el, hivatkozva a NAV Szakértői Intézet által jegyzett tájékoztatóra, mely szerint a "Lábon álló kukorica, amely nagyon kevés szemtermést tartalmaz, szárral együtt az 1005. vtsz. alá tartozik", tehát e tekintetben terméknek minősül, emiatt fordított adózás alá tartozik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 310. számában a 6403. számú kérdésre adott válaszunkban a lábon álló termék értékesítése kapcsán valóban arra a megállapításra jutottunk, hogy ha betakarítatlan kukoricát értékesítenek, amelynek a tényleges mennyisége nem ismert, akkor a kukorica a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdező az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmi meghatározásából indult ki. Itt azonban kérdés az, hogy melyik adóalany (az alvállalkozó vagy a vállalkozó) által továbbadott (számlázott) teljesítésről van szó. Nem lehet a vállalkozó, mert akkor ő lenne az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Működési célú támogatás nem csak költségekre

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírásaiból is az elhatárolás szükségessége következik, de nem az év végén, hanem a támogatás folyósításakor."A működési célú támogatás" elnevezés egyértelműen arra utal, hogy a közhasznú szervezet működési költségeit, ráfordításait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Negyedévet követő számlázás könyvelése

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételét a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni. Bizonylata a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő, a megrendelő, a megbízó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Hulladékbevallás elkészítésének elszámolása

Kérdés: Hulladékbevallást évenként kell készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig. A szerződés szerint "számlázás a tárgyévet követően, tényleges teljesítés alapján". A hulladékbevallás munkadíját az Áfa-tv. 55. §-a alapján számláztuk. Ez a munka évi egyszeri és megismételhetetlen. Helyes így a számlázás? A számlán feltüntetjük, az elvégzett munka a 2016. évi hulladékjelentés elkészítése. Az árbevétel a 2017. évi, vagy időbeli elhatárolással a 2016. évi beszámolóban szerepeljen? Vagy számvitelileg 2016. évi árbevétel és vevőkövetelés, de következő évi áfakötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre röviden nem lehet válaszolni.Helyes, hogy az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján számláztak. Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ez pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlák

Kérdés: Könyvkiadó esetében a ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlákat év végén befejezetlen termelésként vagy aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tudni kellene, hogy mit jelent az, hogy ki nem adott könyvek? Azt, hogy gyártás, előállítás alatt van, vagy már készen van, csak értékesítésre nem adták még át? Feltételezzük, hogy a könyvkiadónál a ki nem adott könyvek kifejezés azt jelenti, hogy ezen könyvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet a válaszából: […] Először arra kell választ adni, hogy a külső vállalkozók által elvégzett részfeladatok alvállalkozói teljesítménynek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősülnek.A hatályos Ptk.-ban nem találunk fogalmat, meghatározást az alvállalkozói teljesítményre. Találunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
4
5
6
13