Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a főszabály szerint – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Lábon álló kukorica értékesítése

Kérdés: Lábon álló kukoricát értékesítettünk, és az Önök 6403. kérdésre adott válaszának megfelelően befejezetlen termelésnek minősítettük, 27%-os áfával számláztuk ki a vevőnek. A vevő nem fogadja el, hivatkozva a NAV Szakértői Intézet által jegyzett tájékoztatóra, mely szerint a "Lábon álló kukorica, amely nagyon kevés szemtermést tartalmaz, szárral együtt az 1005. vtsz. alá tartozik", tehát e tekintetben terméknek minősül, emiatt fordított adózás alá tartozik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 310. számában a 6403. számú kérdésre adott válaszunkban a lábon álló termék értékesítése kapcsán valóban arra a megállapításra jutottunk, hogy ha betakarítatlan kukoricát értékesítenek, amelynek a tényleges mennyisége nem ismert, akkor a kukorica a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdező az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmi meghatározásából indult ki. Itt azonban kérdés az, hogy melyik adóalany (az alvállalkozó vagy a vállalkozó) által továbbadott (számlázott) teljesítésről van szó. Nem lehet a vállalkozó, mert akkor ő lenne az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Működési célú támogatás nem csak költségekre

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírásaiból is az elhatárolás szükségessége következik, de nem az év végén, hanem a támogatás folyósításakor."A működési célú támogatás" elnevezés egyértelműen arra utal, hogy a közhasznú szervezet működési költségeit, ráfordításait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Negyedévet követő számlázás könyvelése

Kérdés: Társaságunk közvetett és közvetlen vámügyintézéssel, jövedéki, termékdíj- és intrastadt-bevallással foglalkozik. A termékdíjbevallás munkadíjának számlázása: szerződéseink szerint a "számlázás negyedévente, tényleges teljesítés alapján történik". A termékdíjbevallásokat a tárgynegyedévet követő hó 15-ig készítjük el, mivel a 2016. IV. negyedéves anyagot 2017. január első hetében kapjuk meg. Hogyan kell helyesen számlázni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételét a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni. Bizonylata a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő, a megrendelő, a megbízó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címke:

Hulladékbevallás elkészítésének elszámolása

Kérdés: Hulladékbevallást évenként kell készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig. A szerződés szerint "számlázás a tárgyévet követően, tényleges teljesítés alapján". A hulladékbevallás munkadíját az Áfa-tv. 55. §-a alapján számláztuk. Ez a munka évi egyszeri és megismételhetetlen. Helyes így a számlázás? A számlán feltüntetjük, az elvégzett munka a 2016. évi hulladékjelentés elkészítése. Az árbevétel a 2017. évi, vagy időbeli elhatárolással a 2016. évi beszámolóban szerepeljen? Vagy számvitelileg 2016. évi árbevétel és vevőkövetelés, de következő évi áfakötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre röviden nem lehet válaszolni.Helyes, hogy az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján számláztak. Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ez pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlák

Kérdés: Könyvkiadó esetében a ki nem adott könyvekhez kapcsolódó számlákat év végén befejezetlen termelésként vagy aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tudni kellene, hogy mit jelent az, hogy ki nem adott könyvek? Azt, hogy gyártás, előállítás alatt van, vagy már készen van, csak értékesítésre nem adták még át? Feltételezzük, hogy a könyvkiadónál a ki nem adott könyvek kifejezés azt jelenti, hogy ezen könyvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet a válaszából: […] Először arra kell választ adni, hogy a külső vállalkozók által elvégzett részfeladatok alvállalkozói teljesítménynek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősülnek.A hatályos Ptk.-ban nem találunk fogalmat, meghatározást az alvállalkozói teljesítményre. Találunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésként feltettek egyike sem megfelelő!A válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai jelentőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
14