290 talált cikk a befektetés kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?

Kérdés: Egy betéti társaság 2018 végén alakult, megalakulásától 2019. 02. 28-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, kettős könyvvitelt vezetett, egyszerűsített éves beszámolót készített. Saját tőke: 31 E Ft. A betéti társaság a megalakulás évében nem rendelkezett tárgyi eszközzel, azt követően sem. 2019. március 1-jétől a bt. a kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban: kata) adózási formát választotta. Az áttérés során a saját tőke 70 E Ft volt. A társaság 2022. 09. 01-jén végelszámolás alá került, a törlésére 2023. 02. 13-án került sor. Hogyan állapítható meg 2021 októberére az úgynevezett katás bt. cégértéke, hiszen az ún. kataadózás miatt az adó megfizetését követően a bevétel teljes egésze jövedelem, másrészt a magánszemély aktivitásától függ, hogy lesz-e bevétele? Az adókat havonta fizetni kell mindenképpen. A költségszámlák nem állnak rendelkezésre, valamint üzleti terv sem készült egyik évben sem. Véleményem szerint csak az aktuális eszközérték az, ami hiteles dokumentumok alapján megállapítható lenne.

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)

Kérdés: Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelyet egy külföldi házaspár tulajdonol. Ugyanennek a házaspárnak a saját hazájában is van egy kft. formátumú vállalkozása. A magyar cég 2021-ben CED 20C pályázaton indult, amelynek keretében el is nyert vissza nem térítendő támogatást részben a saját, részben a külföldi cég eszközeire. A saját eszköz beszerzésének könyvelésével nincs problémánk, ott a kapott támogatást elhatároltuk, és a beszerzett eszközök értékcsökkenésének meghatározott része feloldásával rendezzük. A külföldi céggel van probléma. A pályázat kiírása szerint az ottani eszközbeszerzés úgy is támogatható, hogy a magyarországi cég ázsiós tőkeemelést hajt végre a külföldi cégben. Ez megtörtént, megkaptuk a taggyűlési határozatot és az ottani cégbírósági bejegyzést. Az ázsiós tőkeemelési részre jutó támogatás összegével mit kell kezdenünk? Ez marad egyéb bevételként, és adózik, vagy itt is figyelembe vehetünk bizonyos bevételcsökkentő vagy költségnövelő tételeket?