Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] A 2019. évi LXXII. törvény szerint 2020. január 1-jétől az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] A termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó behajthatatlan követelések áfájának adóalap-csökkentő tételként való számításba vételével a Számviteli Levelek 410. számában a 7998. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Nyilvánvalóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés – áfa

Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a pénzforgalmi elszámolás szabályaiból kell kiindulni. Az Áfa-tv. 196/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: abban az esetben, ha az adóalany él a pénzforgalmielszámolás-választási jogával, az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Behajthatatlanként leírt követelés minősítése

Kérdés: A kft. megalakulása után az rt. helyett kifizette a szolgáltatói számlákat, majd azokat továbbszámlázta az rt.-nek. Az rt. nem fizetett, a kft. a követelést behajthatatlannak minősítette, mert a bíróság az rt.-t fizetésképtelennek minősítette, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott, mert a bank több milliárd forintos zálogjogot jegyeztetett be. Helyesen jár el a kft.?
Részlet a válaszából: […] A válasznál először azt kell tisztázni, jogos volt-e a kft. követelése? A kérdésből az állapítható meg, hogy kényszerhelyzetben voltak, mivel az önálló cégként működő kft. működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kerültek veszélybe, ha nem fizetik ki az rt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Pénzforgalmiáfa-elszámolás áfája

Kérdés: A társaság a pénzforgalmiáfa-elszámolást választotta. A vevővel szemben 127 ezer forint követelése volt, amelyre egy korábbi évben értékvesztést számolt el. 2017. 12. 31-én a vevő felszámolójától kapott nyilatkozat alapján ezt leírta behajthatatlan követelésként (T 319 – K 311, 127 000 Ft). Sajnos a pénzforgalmi áfa technikai számlán nyilvántartott 27 000 Ft áfa leírása nem történt meg. Ezt hogyan kellett volna könyvelni 2017-ben, illetve most – utólag – 2018-ban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 196/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet sajátos szövetkezet, amelyre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmaz részletes szabályokat. Így a szociális szövetkezetnek is rendelkeznie kell saját számviteli politikával.A szociális szövetkezetekre vonatkozó részletes előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszából: […] A csődegyezség alapján a követelések 89 százalékát a mérlegkészítés időszakában, de legkésőbb 2016. december 31-ével a könyvekből ki kell vezetni, behajthatatlan követelésként le kell írni, egyrészt azért, mert a csődegyezség a mérlegkészítés időszakában jogerőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben részben benne van a válasz is. Mivel a lakó elhalálozott, csak az örökösökkel szemben érvényesítheti a szolgáltató a közüzemi számlák szerinti teljesítése ellenértékét. Ha a szolgáltató követelését az örökösök nem ismerik el, marad a polgári peres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés

Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevői követelésre értékvesztést számolnak el, az a követelés könyv szerinti értékét csökkenti. Könyveléstechnikailag úgy, hogy a követelés eredeti, elismert összege szerepel az egyik számla (311.) Tartozik oldalán, az elszámolt értékvesztés pedig a kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2
3
4
12