Vagyonvédelmi rendszer kiépítése

Kérdés: A társaság a vállalkozás egészére, működési területére központi figyelőszolgálattal rendelkező vagyonvédelmi rendszert épített ki. Hogyan kell elszámolni a vagyonvédelmi rendszer kiépítését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy beruházásként. A vagyonvédelmirendszer kiépítésének bekerülési (beszerzési, előállítási) költségeitelsődlegesen tehát beruházásként kell elszámolni. A vagyonvédelmi rendszerrendeltetésszerű használatbavételekor, üzembe helyezésekor azonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás részletre

Kérdés: A társaság ötéves részletfizetéssel megvásárolja egy másik kft. üzletrészét. (Működtetésre átadták.) Ez idő alatt kamatot kell fizetni az eladó részére. Az átruházás cégbírósági bejegyzése csak akkor fog megtörténni, ha a megállapodott összeg 51 százaléka kifizetésre kerül. Hová könyveljük a kamatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés pontosítandó! A részletfizetéssel történőüzletrészvásárlást úgy tekintjük, hogy az üzletrész vevője rendelkezik azokkala jogosítványokkal, amelyekkel egyébként a tulajdonos rendelkezik, csupán atulajdonosváltozást még a cégjegyzékbe nem jegyezték be. (Erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Befejezetlen termelés értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünk 2006-ban építőipari kivitelezési tevékenységet végzett egy társaságnak, amely társaság ellen felszámolást indítottak. A kivitelezési munkákat csak 2007-ben tudtuk számlázni. 2006-ban a befejezetlen termelésre értékvesztést számoltunk el, mivel a felszámoló előzetes tájékoztatása alapján nincs esély a követelés rendezésére. A 2007-ben leszámlázott munkát követelésként a felszámoló beállította. A befejezetlen termelést a készletek közül kivezettük. Mikor lehet visszaírni az elszámolt értékvesztést? Év közben nem lehet, év végén meg már nincs készlet! Ha visszaírjuk év közben, de a követelésre nem számolok el értékvesztést, akkor a mérleg nem mutat valós képet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 56. §-a szabályozza a készletekkel kapcsolatosértékvesztés elszámolási, illetve visszaírási kötelezettségét. Ha abefejezetlen termelés bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftver és a számítógép

Kérdés: Cégünk vásárolt egy számítógépet és hozzá OEM szoftvereket. A számlán a számítógép és a szoftverek megbontva szerepelnek. Kérdés: a szoftvereket a számítógéppel együtt a 161. főkönyvi számlára, majd aktiválás után a 143. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy megbontva a számítógépet a 161. számlára, majd a 143. számlára, a szoftvereket pedig a 113. főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számítógép bekerülési értékében csak azokat a tételeket(alkatrészeket) lehet figyelembe venni, amelyek a számítógép rendeltetésszerűhasználatbavételéhez szükségesek. A szoftverek általában nem ilyenek. Aszoftvereknek az eszközök közötti kimutatását lényegesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék felújítás esetén

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál a Tao-tv. 7. §-a (15) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. A hivatkozott előírás 2003-2004-ben hatályos szövege szerint: afejlesztési tartalék a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósítottberuházás bekerülési értékének megfelelően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Készletek év végi értékelése

Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem érthető a kérdés, mivel a számviteli alapelvek szerint[az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése] az eszközöket és a kötelezettségeket akönyvvezetés és a beszámolókészítés során egyedileg kell rögzíteni ésértékelni. Nyilvánvalóan így kell eljárni a leltárba felvett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás eredményhatása a tulajdonosnál

Kérdés: Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az átalakulás során a gazdasági társaság megszűnik, újtársaság jön létre, a számviteli előírás szerint az átalakult gazdaságitársaság – az Szt. hatálya alá tartozó – tulajdonosának (tagjának,részvényesének) az átalakulás napjával– átalakultgazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdés alapján egyértelmű, hogy akisrészvényesek által be nem nyújtott részvények helyett kibocsátottrészvényeket a kft. részére legalább a 90 százalékos részesedés megszerzésekorfizetett vételáron (kiszorítási ár) kellett volna a kft.-nek megvennie....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék tenyészállatokra

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a saját növendék állatból átminősített tenyészállat bekerülési értéke után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megfogalmazása pontatlan. Fejlesztési tartalékot azeredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel lehet képezni,célszerűen a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján számítható összegben.A kérdés valószínűsíthetően arra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Állami támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Függetlenül attól, hogy az adózó a konkrét beruházáshozkapcsolódó támogatást csak 2006-ban kapta meg ténylegesen, a 2004-benmegtörtént beruházás okán még alkalmaznia kell a 2005. december 31-éig hatályosÁfa-tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti arányosítást....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
132
133
134
…
193