Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés utolsó mondatára a válaszunk az, hogy a felvetett problémákra tekintettel, magát a kérdést legalább fél évvel a beolvadás tervezett időpontja előtt fel kellett volna tenni.A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert abban egyrészt hol beruházást, hol felújítást,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 11.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a beruházással, a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos általános követelményekkel kezdjük:A beruházást (jelen esetben a gyártósort) akkor kell tárgyi eszközként állományba venni (aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. A sikeres...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címke:

Kertkialakítás minősítése

Kérdés: A társaság saját tulajdonú ingatlanán kertkialakítást szeretne aktiválni önálló eszközként (tereprendezés, kerti bútorok, növények, térkövezés stb.). Építménynek minősül az eszköz? Milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sokszor leírtuk, olyan eszköz nincs, hogy ingatlan. Az ingatlanok egy eszközcsoportot jelent, amelynek egyik eleme a telek. A kérdező is nyilvánvalóan a saját telkén kíván kertet kialakítani. Kertről – amelyet az egyéb építmények között kell kimutatni – csak akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Mobiltelefon értékcsökkenése

Kérdés: Társaságunk 100.000 Ft feletti, de 200.000 Ft-ot meg nem haladó mobiltelefont vásárolt, melynek vtsz.-száma 8517. A Tao-tv. 1. és 2. számú melléklete szerint hova kell besorolnunk az eszközt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv.-nek az értékcsökkenés szabályairól szóló 1. számú melléklet 5. pontja alapján a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.

Alkatrészek javíttatási költségeinek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva? Karbantartási költségként vagy készletnövelő tételként? Javításukra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. Az elszámolást könyvelési tételekkel is legyenek szívesek alátámasztani.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés felmerülésének értelmét a második mondat adja meg: ismételten tervezik a felhasználásukat.A termelésben használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek cseréje során a csereként használt alkatrészt valóban anyagköltségként kell elszámolni az áfa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címke:

Fürdőbelépőjegyek továbbértékesítése

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] E kérdés kapcsán a Htv. közvetített szolgáltatások értéke fogalma (Htv. 52. § 40. pont) két kritériumának teljesülését kell vizsgálni. Egyfelől azt, hogy a vállalkozás az általa megvásárolt szolgáltatást változatlan formában, saját nevében adta-e tovább...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti egyik változat sem megfelelő.Többször leírtuk, az ingatlan a számviteli előírások alkalmazása során a tárgyi eszközök egy sajátos csoportját jelenti. Az ingatlan nem minősül különálló tárgyi eszköznek.A kérdés szerinti ingatlan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz a növendék marha "élettörténetéhez" szorosan kapcsolódik. A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 30.

Termelési folyamat-e a kiszerelés

Kérdés: A kft. a tartályokban érkező étolaj kiszerelésével foglalkozik. A technológiai sorba beépített szűrés után az étolaj – sajátos gépsor segítségével – flakonokba kerül, a flakonokat címkézik, majd egységrakatokba csomagolják. A kiszerelt étolaj késztermék vagy áru?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások szerint saját termelésű készletnek minősülnek mindazon készletek, amelyeket a társaságnál állítottak elő, termeltek meg, amelyek előállítási költsége a társaságnál merült fel. A kérdés szerinti kiszerelés során nem állítanak elő új terméket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címke:

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a telek vásárlása nem a kft. vállalkozási tevékenysége érdekében történt. Ez esetben a kft.-nek viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
44
45
46
…
193