1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.

Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 – K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?

Kérdés: A bitcoint (illetve bármilyen kriptovalutát) melyik számlaosztályban kell nyilvántartani? Hogyan kell könyvelni a vásárlást, a bányászatot? Év végén át kell értékelni? Milyen módon? Például ha 100 bitcoint vásárolok 1000 euróért, akkor év végén az 1000 euró december 31-i árfolyamán tartom nyilván 100 bitcoint, vagy figyelembe kell vennem, hogy éppen mennyi a piaci értéke, és ahhoz is igazodni kell december 31-én?

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető érdekvédelmi szövetség elnyert GINOP-pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be. A pályázatra kapott előleget kötelezettségként írta elő. Az eszközök beszerzésekor az eszközök értékét lehet/kell bevételként elszámolni (és ezzel az összeggel csökkenteni a kötelezettséget), vagy a kettős könyvvitelben alkalmazottak szerint csak az értékcsökkenés összegével csökken a kötelezettség, és ezt az összeget kell bevételként elszámolni?

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?