1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.

Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?

Kérdés: A törvény által kötelezően biztosítandó védőitalt – amelynek az áfája nem vonható le – az anyag vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?

Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?