Találati lista:
81. cikk / 1885 Élőállat-kereskedelem költségei
Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?
82. cikk / 1885 Tárgyi eszköz hibás összeggel aktiválva
Kérdés: Egy tárgyi eszköz hibás összeggel lett aktiválva évekkel ezelőtt. Ez az eszköz személygépkocsi, amelynek maradványértéke sem lett meghatározva. A beszerzéshez kapcsolódó iratok alapján hogyan tudom ezt szabályszerűen javítani?
83. cikk / 1885 Meglévő épületbe beépített bútorok
Kérdés: A már meglévő épületbe utólag vásárolt beépített bútort hogyan kell elszámolni? Amennyiben az épület építésekor szerelik be, akkor az épület része. Önálló eszközként nem használható. Ha kiveszik az épületből, akkor csak bútorlapok. Elszámolhatjuk az épület értékét növelő beruházásként, vagy csak anyagköltségként?
84. cikk / 1885 Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással
Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
85. cikk / 1885 Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök
Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
86. cikk / 1885 Saját termelésű termény értékvesztése
Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
87. cikk / 1885 Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája
Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
88. cikk / 1885 Egy összegben leírt eszközök nyilvántartása
Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?
89. cikk / 1885 Termőföldvásárlás támogatásból
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
90. cikk / 1885 Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
