Új épület bekerülési értékébe tartozik?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy a könyvvezetés, a beszámoló készítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből kell kiindulni a kérdésekre adandó válasznál is.A gyakorlati tapasztalatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Háromszögügyletnél a fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli elszámolás független attól, hogy mit kell az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalhatja az eszköz raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] A szakszerűtlenül megfogalmazott, bonyolult kérdést csak pontosítások és kiegészítések után lehet megválaszolni (a kiegészítésekkel a kérdésben leírtakat egyértelművé és szakszerűvé tenni).Csereszerződés esetén valójában két adásvétel történik, az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Ingatlan rendeltetésének megváltoztatása

Kérdés: A megrendelő kérésének megfelelően a már teljesített építési-szerelési tevékenység, amely az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányul (tároló irodává való átalakítása), fordított adózás hatálya alá tartozik-e, azzal a kiegészítéssel, hogy a településképi bejelentés megtörtént, de tudomásulvételét a hatóság elutasította (értéknövelő beruházást nem engedélyez), és a változás elvégzését megtiltotta?
Részlet a válaszából: […] A megkeresésből nem derül ki, hogy az ingatlan (a tároló) épület vagy egyéb építmény volt, annak az egészére kiterjedt-e vagy sem. Így vitatható az is, hogy valóban rendeltetésváltoztatás történt-e, vagy valójában beruházással egy új épület jött létre. Így a hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítése

Kérdés:

Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy törvényellenesen jár el.Az Szt. 47–48. §-a részletesen tartalmazza, hogy mi tartozik az eszköz bekerülési értékébe. A kérdésben felsoroltak egyike sem tartozik ide. A felsorolt költségek a felszámolásból megvásárolt ingatlan fenntartásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Romos épület bontása szárító építésekor

Kérdés: Vállalkozásunk egy új szárítót létesít. A szárító helyén egy romos épület volt, amelyet lebontottak. A bontási költség a beruházás értékébe belekalkulált. Csak a szárító építmény részére, vagy a szárító építmény és technológia részére kell osztani a költséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy csak a szárító építmény részének bekerülési értékét növeli a bontási költség!Az Szt. 47. §-ának (6) bekezdése szerint egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Egyedi iroda kialakítása a bérlő által

Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által a bérbevevő felé számlázott összeget az áfa felszámításával kell számlázni, az áfa nélküli számlázott összeget pedig árbevételként kell kimutatni.Az irodakialakítás extra költségeit a kérdező cég felé tételesen kell számláznia, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes a leírt elszámolás! Csak valós gazdasági eseményeket lehet a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ha a leányvállalat nem fizeti vissza a többletjuttatást, akkor sem forintban, sem euróban nincs pénzmozgás, így könyvelni sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem könyvelték helyesen!A kérdés szerint a beruházási hitelhez kapcsolódóan vállalt az önkormányzat kezességet. A beruházási hitelt egy meghatározott beruházás részbeni vagy teljes finanszírozására veszik (vagy vették) fel. A kezességvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: Egy vegyipari nagyvállalatnak vagyunk a leányvállalata, amely energiakereskedelemmel foglalkozik. A MEKH energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg részünkre. Az anyavállalatnak beruházásokból, energiahatékonyság-javító intézkedésekből energiamegtakarítása keletkezik, amelyet energetikai auditáló szervezet hitelesít. Ezt a hitelesített energiamegtakarítást vásárolta meg cégünk, szerződés alapján, piaci áron. A megvásárolt energiahatékonyság több, mint ami a MEKH által megállapított kötelezettségünk. Kérdésünk az átvétel, a kötelezettség teljesítése, illetve harmadik fél felé történő értékesítés számviteli elszámolása.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból a számviteli előírásból indulunk ki, amely szerint a felhasznált energiahordozókat (áram, gáz, olaj stb.) anyagköltségként számoljuk el. Ezért a ténylegesen felhasznált vásárolt energiahatékonyság bekerülési értékét is indokolt anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.
1
8
9
10
183