Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: A le nem vonható áfát minden esetben az áfaalaphoz könyveljük, vagy az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük? Különbözik-e az az eset, amikor az áfa levonása az áfatörvény szerint tilos (személygépkocsi, benzin) attól, amikor a vállalkozás dönt úgy, hogy bizonyos költségek áfáját nem vonja le?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az áfatörvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le, illetve amikor az – az áfatörvényben meghatározott – feltételek mellett válik esetleg a későbbiek során levonhatóvá. Az áfatörvény előírásaiból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szabályozás változásának indoka egyrészt az, hogy év közben a deviza forintra átszámítása egyszerűbb legyen (ugyanazon a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyi eszközök maradványértéke

Kérdés: Hogyan történik a tárgyi eszközök maradványértékének meghatározása? Lehet-e a maradványérték a bekerülési értékkel azonos összegű? Mikor változhat a már megállapított maradványérték?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének helyes megállapítása érdekében két új – a nemzetközi gyakorlatban is használt – fogalmat vezet be: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5-6....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 55. §-a tartalmazza a követelések mérleg-fordulónapi értékelésének szabályait. Továbbra is a vevő, az adós minősítése, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni a követelés könyv szerinti értéke és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A követelések után elszámolt értékvesztés, az elszámolt értékvesztés visszaírása, a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Társasági és osztalékadóA reprezentációra fogalmat a Tao. törvény 4. §-ának 31. pontja ad, amely szerint reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezenfelül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Értékcsökkenés sajátos elszámolása

Kérdés: Szabad-e az 50 ezer forint alatti képzőművészeti alkotásnál egy összegben amortizációt elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint "az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.

Levonható áfa

Kérdés: Levonható-e az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti képzőművészeti alkotások általános forgalmi adója?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az áfalevonási jog érvényesíthetőségekor alapvető szempont, hogy csak az adóköteles tevékenységet szolgáló beszerzések áfája vonható le (az is csak akkor, ha az adólevonás hiánya egyébként adóhalmozódásra vezetne). Értelemszerűen ilyen pl. az árubeszerzés, a termelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. január 4.