Beltag mint végelszámoló

Kérdés: Egy bt. végelszámolását döntötték el a tagok 2006. 08. 19-ével (1-1 bel- és kültag). A cégbíró 08. 19-ével a beltagot mint vezető tisztségviselőt törölte, és 08. 19-ei dátummal, mint végelszámolót bejegyezte. A beltag a bt.-ben volt biztosított 2006. 08. 19-éig. A kérdés: milyen státusa van biztosítási szempontból a végelszámolóvá "vált" tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és ezzel biztosítottnak számít többek között a betétitársaság beltagjának tevékenysége, ha a társaság tevékenységében ténylegesen ésszemélyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony, nem megbízási jogviszonykeretében történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Beltag könyvvizsgálói képzésen

Kérdés: Betéti társaság beltagja könyvvizsgálói képzésen vesz részt. A képzés költségeit tanulmányi szerződés alátámasztásával elszámolhatja-e a betéti társaság terhére?
Részlet a válaszából: […] ...kell jövedelemkéntfigyelembe venni, egyebekben pedig a hivatali üzleti utazásra vonatkozórendelkezések érvényesek. Ha a betéti társaság beltagja személyesenközreműködik a társaság tevékenységében, és könyvvizsgálói képzésben való részvételeszükséges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az evaalanyiság időszaka alatt a társaságban lévő pénz"kivétele" után nem kell további adót fizetni, mivel az evaalany összesbevétele után fizeti a 25 százalékos evát, és a törvény adózott vagyonnaktekinti a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyoni betétrészleges kivonásával való korlátozásáról nem szól. Az viszont egyértelműenszabályozott, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyonáltal nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggalegyetemleges, míg legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésének esetei között nem sorolta fel akilépést. A tagsági viszony megszűnik – többek között – közös megegyezéssel, abeltag kilépésével stb. (A kilépő tag valójában megválik a társaságtól!) A régiGt. nem ismeri a vagyoni betét értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Vállalkozói járulék megfizetése

Kérdés: 2005. évben a bt.-beltag saját nevében csekken fizette be a vállalkozói járulékot havonta. Az APEH a magánszemély folyószámlájáról 2006-ban átvezette a járulékot a bt. folyószámlájára. A bt.-nél az átvezetést hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A kérdésben leírtakból nem derül ki, a vállalkozói járulékota bt. vagy a beltag vallotta be. Az biztos, hogy a beltag befizette, de nemneki kellett volna. Ezért tette át az APEH a bt. folyószámlájára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány jogszabályi előírásrautalni kell.A 2005-ben hatályos Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint atársaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjábanfennálló állapot szerint kell elszámolni. Ehhez viszont meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tételes eho fizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, ha atag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik. A kérdésben leírtakbólarra lehet következtetni, hogy ez a bt. beltagja esetében nem következik be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Betéti társaság két beltagja munkaviszonyban

Kérdés: Lehet-e az új Gt. szerint is munkaviszonyban a bt. két beltagja? Helyes-e az a megoldás, hogy mindkét beltag munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben úgy, hogy egymás munkaszerződését írták alá? Gyakorolhatják-e egymás felett a munkáltatói jogokat, ha azonos üzletrészekkel rendelkeznek? Ha így nem lehetséges, gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a taggyűlés? Összefoglalóan: van-e arra lehetőség, hogy az ügyvezető beltag ne vállalkozói, hanem alkalmazotti jogviszonyban dolgozhasson saját bt.-jében?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nincs ilyen lehetőség.Az új Gt. 2006. július 1-jével hatályba lépett. A Gt. azáltalános rendelkezések között fogalmazta meg – többek között – a gazdasági társaságügyvezetésével kapcsolatos követelményeket. Ezen követelmények nem csak abt.-re,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint

Kérdés: Fogorvosi és egyéb más (minimális) adóköteles tevékenységet folytató bt. az orvosi teendők ellátására a beltag saját családi házában az egyik helyiségből fogorvosi rendelőt alakított ki. Elszámolhatja-e ezeket a ráfordításokat, és ha igen, milyen formában? Mit jelent az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által idézett saját vállalkozásban megvalósítottberuházás fogalmát az áfatörvény szűkebben értelmezi, mint a számviteli törvény(Szt.). Az áfa szempontjából saját rezsis beruházásnak és így adófizetésipontnak az új tárgyi eszköz létesítése számít, viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
1
9
10
11
15