237 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?

Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?

Kérdés: Kjt. szerint milyen besorolásban kell alkalmazni egy képesített szociális asszisztenst? Hol van ez pontosan meghatározva?

Kérdés: A gazdasági társaság a munkavállalója részére gépjármű magáncélú használatára tekintettel számlát állít ki. Milyen SZJ-számot kell a számlán feltüntetni?

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?

Kérdés: Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza az alkalmazására jogosult személyi kört. A FEOR-számmal ellátott foglalkozások besorolásának értelmezése során felmerült kérdésem a következő: A 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások alá sorolt, elektronikusan alkalmazott grafikus képszerkesztő foglalkozásra is választható-e az ekho?

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?

Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.