2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.

Kérdés: Építőipari kivitelezői tevékenységet végző kft. defibrillátort vásárolt közel félmillió forint értékben. Tárgyi eszközként nyilvántartva, értékcsökkenési leírása elszámolható-e költségként? Vagy növelni kell a társaságiadó-alapot? Visszaigényelhető az áfája?

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?

Kérdés: Az 5135. kérdésre adott válaszuk a rendezvényszervező oldaláról vizsgálja az egy összegben számlázott szolgáltatások esetén követendő eljárást: ha ételt-italt nem tüntet fel külön soron a számlán, akkor a rendezvényszervező nem igényelheti vissza az étel-ital beszerzéskori áfáját, és ő fizeti a személyi jellegű egyéb kifizetés miatti szja-t, ehót. Mi a helyzet a megrendelőnél ebben az esetben? Elszámolható-e egy összegben a rendezvény számlázott összege az igénybe vett szolgáltatások költségei között? Áfája visszaigényelhető-e, és nem kell szja-t és ehót fizetni?

Kérdés: Társaságunk áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációs célokra egy nagy értékű kávéfőző automatát vásárolt. Elszámolható-e levonható általános forgalmi adóként a kávéfőző gép számlájában a kft. felé áthárított áfa? Véleményünk szerint igen, mert a kávéfőző gépet a társaság áfaköteles tevékenységét szolgáló reprezentációhoz használja, és a megvásárolt berendezés beszerzése nem esik az Áfa-tv. 124. §-a szerinti levonási tilalom alá. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Üzleti reprezentációs rendezvények kapcsán nemcsak étkezési és szórakozási kiadások merülnek fel általában, hanem pl. termet kell bérelni, műanyag evőeszközöket beszerezni, a reprezentáció lebonyolításában részt vevő munkatársak szállásdíját ki kell fizetni stb. Az ilyen beszerzések áfatartalma levonható adóként elszámolható?