2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?

Kérdés: Egy szociális szövetkezet adományboltot üzemeltet, ládákat helyez ki. A kapott adományokat elegendő-e értékben nyilvántartani? Hol kell nyilvántartani? Értékesítéskor árbevétel, addig rendkívüli bevétel? Ha igen, mivel szemben vezessem ki?

Kérdés: Családi vállalkozásunk szappankészítéssel is foglalkozik. Készletünket nem tartjuk folyamatosan nyilván, a beszerzést anyagköltségként számoljuk el, év végén korrigáljuk az értékesített mennyiséggel, és készletre vesszük a készterméket. A szappankészítés során előforduló selejtet milyen számlával szemben könyveljük? Kezelhetjük-e az érésben lévő szappanokat késztermékként? 3-4 hétig a raktárban kell állnia, mielőtt használható, értékesíthető, nevezhetjük-e félkész terméknek?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységet végez. A tevékenységhez szükséges tulajdoni lap és térképmásolatok beszerzésével cégünk foglalkozik, azt előre kifizeti, meghitelezve az ügyfeleinknek. A munka befejeztével a cég saját nevében bocsát ki számlát, amelyben a földmérést 27% áfával, a tulajdoni lap és a térképmásolatok költségét pedig áfakörön kívüli tételként szerepeltetjük, a továbbhárított költségeket közvetített szolgáltatásként kezeljük. Helyes ez az eljárás? Jó-e az a megoldás, ha előre bekérjük az ügyfelektől a térképmásolati költségek fedezetét, majd a munka befejeztével számlázzuk azt 27% áfával? Vagy az áfa nélküli ellenértéket elszámolási kötelezettségként kellene nyilvántartanunk, mint a hatóság javára beszedett összeget? Akkor is, ha nincs ilyen írásbeli megbízás?

Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk.
1. Termelőktől felvásárolunk csemegekukoricát, amelyből egy konzervgyárban bérfeldolgozás keretében konzervet gyártatunk. Ezt a konzervet majd eladjuk. (A kérdező a továbbiakban részletezi az általa elképzelt könyvelési megoldást.)
2. Társaságunk csemegekukoricát termel. Mi a helyes elszámolás ebben az esetben a bérfeldolgoztatás kapcsán?
3. Változtat-e valamit a megítélésen az a helyzet, ha csak bérfeldolgozás van, és címkézés, csomagolás költsége már nem merül fel?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.

Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?