Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: A vállalkozás 2000. decemberig a számviteli politikában meghatározott 10 százalékos amortizációval számolt a bérbe adott épületnél, amely a Tao-tv. szerint 3 százalék volt, a különbözettel növelte az adóalapot. 2001-től új számviteli politikát kell készíteni. Kérdése az, 2001-től alkalmazhatja-e csak a Tao-tv. szerinti 5 százalékos kulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapot nem kellett volna növelni!A kérdéshez kapcsolódó válasz:A régi Szt. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:    

Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...Az értékesítési céllal beszerzett eszközök, ideértve a telket és az épületet is, az áruk közé tartoznak, feltételezve, hogy azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat [új Szt. 28. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Támogatás miatti elhatárolás megszüntetése

Kérdés: A kft. gépvásárlási támogatást kapott 2001-ben, amelyet időbelileg elhatárolt. Az elhatárolást a Tao-tv. szerint meghatározott értékcsökkenési leírás alapján, vagy pedig az új Szt.-ben meghatározott módon elszámolt értékcsökkenési leírás alapján kell-e megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint elszámolásra kerül (és nem a Tao-tv. szerint elszámolható értékcsökkenési leírás!).Itt kell felhívni a figyelmet arra, ha a gépbeszerzés bekerülési értékét a támogatás csak részben finanszírozta (például 40 százalékban), akkor az adott gép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyezik meg a szerződés szerinti (példánkban az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyammal, és mivel a devizaalapú beszerzést, követelést, kötelezettséget a – szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – választott árfolyamon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...devizában kiállított számláját az új Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján kell forintra átszámítani, az importbeszerzés teljesítésekor érvényes, az új Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerinti – választott – árfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása

Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordításként kell könyv szerinti értéküket elszámolni.Az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdése szerint: az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalany fő szabályként és elsődlegesen a beszerzést terhelő áfa tételes elkülönítésére kötelezett. Az arányosítás tehát csak kisegítő módszer, csak akkor alkalmazandó, ha a tételes elkülönítés valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...kiépítésével kapcsolatos költségek már nem. Itt jegyezzük meg, a minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez szükséges tárgyieszköz-beszerzéseket nem lehet az alapítás-átszervezés költségei között figyelembe venni.A minőségbiztosítási rendszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték könyvelése

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kht. a kapott ajánlati biztosítékot köteles a vállalkozónak visszafizetni, ha az a szerződés szerint teljesített. Így az ajánlati biztosítékként kapott összeget – a pénzügyi rendezéskor – a kötelezettségek közé kell felvenni (T 384 – K 4499, 4799), és mindaddig ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címke:

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az értékpapír beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja, illetve az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
207
208
209
…
222