Találati lista:
2061. állásfoglalás / 2226 Egyszeres könyvvitel: az előleg könyvelése
Kérdés: Egyszeres könyvvezetésnél hogyan könyvelem helyesen a személygépkocsi beszerzését (előleg, előleg jóváírása, végszámla)?
2062. állásfoglalás / 2226 Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek felhasználása
Kérdés: Saját termelésű készletek felhasználásánál hogyan lehet kiszűrni a költséghalmozódásokat, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük? Korábban erre az 57. számlacsoportot használtuk. Milyen 5-ös számlát kell használni a felhasznált saját termelésű készletek, a befejezetlen termelés elszámolásánál, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra történő áttételezésénél?
2063. állásfoglalás / 2226 Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése
Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
2064. állásfoglalás / 2226 Bemutatási név, bemutatási cím
Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
2065. állásfoglalás / 2226 Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés
Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
2066. állásfoglalás / 2226 Külföldön tartózkodás költségeinek elszámolása
Kérdés: Dolgozóink egy része külföldi ügyfelünk gyáregységében szervizmunkálatokat végez. A kinttartózkodásra napidíjat fizetünk, az útiköltségre havonta valutában előleget adunk. A valutaelőleggel milyen árfolyamon számoljunk el, ha a dolgozók a külföldi üzemanyagszámlákat havonta csak egyszer adják le?
2067. állásfoglalás / 2226 Reklámeszköz vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés: Cégünk helyesen jár-e el, ha a vendéglátóegységeknek reklámeszközöket (hamutartó, tálca, napernyő) ad át reklámozás céljából, és ezeket reklámköltségként számolja el?
2068. állásfoglalás / 2226 Reprezentáció nevelési értekezleten
Kérdés: Saját dolgozónak, illetve vendégnek, előadónak nevelési értekezleten felszolgált üdítő, kávé, pogácsa milyen kiadásnak (költségnek) minősül? Lehet-e egyéb kiadás (személyi jellegű egyéb kifizetés), vagy csak reprezentáció? Az említett termékek vételéről szóló számla dátuma csak az értekezlet napjára szólhat, vagy eltérhet attól (előtte-utána hány nappal)?
2069. állásfoglalás / 2226 Tenyészbaromfi értékcsökkenése
Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
2070. állásfoglalás / 2226 Áruk leltártöbblete
Kérdés: A leltárhiány könyveléséről már volt szó. A leltártöbblet elszámolása viszont nem tisztázott. A leltártöbblettel az elábét kell csökkenteni, vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
