Találati lista:
41. cikk / 1404 Mérlegfordulónap beolvadáskor (kiva)
Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) egyesülésben, konkrétan beolvadásban érintett. A társaság, amelybe beolvadnak, a kivatörvény hatálya alá tartozik. Az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg. A társaság kérésére a cégbíróság már bejegyezte az átalakulást, az erről szóló végzést a társaságnak megküldte. Az átalakulás napja 2024. 12. 31., az „új” társaság létrejötte 2025. 01. 01. Figyelemmel a módosított jogszabályokra: ki kell-e lépnie a társaságnak a kiva hatálya alól? Ha igen, milyen nappal: 2024. 12. 30. vagy 2024. 12. 31.? Ha 2024. 12. 30. nappal kell kilépnie, akkor erre a fordulónapra kell-e beszámolót készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie? Ha igen, mi van a 12. 31. nappal? Kell-e az egy napra mint adóévre ismételten beszámolót készíteni, közzétenni? Ez az egy nap taós lesz-e, vagy választás esetén ez is lehet kivás? Az érintett cég átalakulási vagyonmérlegének a könyvvizsgálója vagyok, ebből a szempontból fontos számomra az egyértelmű eljárási szabály és annak alkalmazása. Sajnos nem egyformán értelmezzük az ügyvezetéssel az érintett jogszabályokat a leírt esetre vonatkozóan.
42. cikk / 1404 Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban
Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
43. cikk / 1404 Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé
Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
44. cikk / 1404 Piaci ár alatt értékesített gépkocsi
Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
45. cikk / 1404 Ingyen kapott alkatrész könyvelése
Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?
46. cikk / 1404 Devizás előleg beszámításának árfolyama
Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.
47. cikk / 1404 Kereskedelmi képviselet könyvvezetése és áfája
Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?
48. cikk / 1404 Adók önellenőrzése
Kérdés: Kérdésem az önellenőrzésekhez kötődik. Több adónemben (áfa, cégautó, reprezentáció) is beadtunk 2024-ben előző éveket érintően önellenőrzéseket. Ezen tételek nem számítanak jelentősnek. Elhatárolásokat csak a reprezentáció esetében képeztünk adott évben az adók (szja, szocho) kapcsán. Kérem szíves segítségüket, hogy ezen önellenőrzéseket a társaságiadó-bevallásban, mint növelő vagy csökkentő tételeket, meg kell-e jeleníteni? Ha igen, hol? Illetve a befizetett önellenőrzési pótlékok növelő tételnek minősülnek-e?
49. cikk / 1404 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
50. cikk / 1404 Látványcsapatsport támogatásának könyvelése
Kérdés: Két kérdésem van társasági adó témában:
A 2023. évi taobevallásban 15 M Ft-ot ajánlottunk fel a látványcsapatsport támogatására. Ezen összeg a bevallás beküldését követően, 2024. 06. 13-án meg is jelent az adófolyószámlánkon csökkenésként. Majd ezt követően 2024. 07. 01-én 324 844 Ft jóváírás érkezett (Jóváírás adóbevallás néven).
– Ez utóbbi jóváírásnál helyes az alábbi könyvelés? T 461100 (Társaságiadó-elszámolás – tárgyévi (101) – K 891500 (tao – előző évek).
– Illetve jól gondolom, hogy a 2024-es taobevallásban, mint csökkentő tétel, a 43. sorban feltüntetendő?
(43. sor = Az adófelajánlással összefüggésben egyéb bevételként elszámolt jóváírás [Tao-tv. 24/B. § (3)])
A 2023. évi taobevallásban 15 M Ft-ot ajánlottunk fel a látványcsapatsport támogatására. Ezen összeg a bevallás beküldését követően, 2024. 06. 13-án meg is jelent az adófolyószámlánkon csökkenésként. Majd ezt követően 2024. 07. 01-én 324 844 Ft jóváírás érkezett (Jóváírás adóbevallás néven).
– Ez utóbbi jóváírásnál helyes az alábbi könyvelés? T 461100 (Társaságiadó-elszámolás – tárgyévi (101) – K 891500 (tao – előző évek).
– Illetve jól gondolom, hogy a 2024-es taobevallásban, mint csökkentő tétel, a 43. sorban feltüntetendő?
(43. sor = Az adófelajánlással összefüggésben egyéb bevételként elszámolt jóváírás [Tao-tv. 24/B. § (3)])
