Tanácsadási szerződésnél 10%-os költséghányad

Kérdés:

Ha egy magyar magánszemély tanácsadási szerződés köt egy céggel, akkor a tanácsadási díj után kérheti az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapításakor a 10%-os költséghányad alkalmazását? A tanácsadási díj havi összege meghaladja a minimálbér 30%-át.

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként) tanácsadási szerződés köt egy céggel, akkor a tanácsadási díj után kérheti az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapításakor a 10 százalékos költséghányad alkalmazását. A tanácsadási tevékenység, ha azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Telefonvásárlás kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kapta. A térítés nélkül kapott eszközöket pedig a számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételekkel szemben állományba kell venni. Ebből következően helyesen gondolja, hogy a 100%-os kedvezménnyel kapott telefonokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Kivaadóalap-módosítás pénztári egyenleg kapcsán

Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó adóalanynak milyen adóalap-módosító tételei keletkeznek az alábbi példa alapján? Kivába lépés időpontja 2019. 01. 01. Pénztár nyitóértéke belépéskor 2 millió Ft.
2019. 12. 31-i adatok:
– összes bevétel: 120 millió Ft.
– záró pénztárérték: 5 millió Ft.
2020. 12. 31-i adatok:
– összes bevétel: 30 millió Ft.
– záró pénztárérték: 1,5 millió Ft.
Részlet a válaszából: […] A mentesített érték 2019-ben (120 millió×0,05) = 6 millió forint, és mivel ezt a pénztárérték nem haladja meg, nem kell növelni a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerinti egyenleget.A mentesített érték (30 millió×0,05) = 1,5 millió forint, és mivel ez azonos a mentesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés:

Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Részlet a válaszából: […] ...szabály, hogy a kapott támogatással történő elszámolás elfogadása után lehet az előlegként kapott támogatást az egyéb bevételek közé átvezetni, majd az egyéb bevételt időbelileg elhatárolni. Ez igaz a 100%-os intenzitású támogatások esetében is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsítése (ne kelljen minden tagnak bevallást benyújtania), másfelől pedig a családi gazdaság sajátosságainak figyelembevétele (közte kiemelten a családi gazdaság tagjainak közös, sokszor szét nem választható személyes közreműködésének léte), s nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Mivel a munkaruha-juttatásra nem "jogosultak" munkaviszonyban vannak, a magánszemélyre jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Részlet a válaszából: […] ...Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Civil szervezetnél a felajánlott 1%-os szja felhasználása

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...25 millió forintot.Ha a kapott támogatást december 31-ig nem használták fel a jogszabályi követelményeknek megfelelően, akkor azt az egyéb bevételek közötti elszámolás után passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. A passzív időbeli elhatárolást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Számviteli szempontból kapcsolt vállalkozás?

Kérdés: "A" társaság "B" társaság leányvállalata, "C" társaság is a "B" társaság leányvállalata. "A" társaság és "C" társaság üzleti kapcsolatban állnak. Számviteli szempontból az "A" és "C" leányvállalatok egymással kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyetlen vállalkozásként működnének. Ennek érdekében az összevont (konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítmények és a költségek), a nyereség és veszteség értékéből – az anyavállalat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...(az adófizetési felső határig) terheli, amelyet a járó osztalék megállapításánál figyelembe kell venni;– az adómértékek figyelembevételével a tulajdonos részére 60 M Ft összegű osztalékot indokolt megszavazni, könyvelése: T 413 – k 4792;– a társaságnak ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
1
…
13
14
15
…
508