Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] ...között vagyoni értékű jog értékeként állományba venni.A kérdés szerint a felhasználási díjat lényegében a tárgyév forgalmazási bevétele arányában határozzák meg. Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján tárgyévi költségként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...mint véglegesen kapott, nem fejlesztési célú pénzeszközt, és az eredeti könyvelési tétel sztornírozása után (T 412 – K 384) az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 – K 9645), amely összeget azonban időbelileg elhatárolni, halasztott bevételként kezelni nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Gondozási díj elhatárolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 299. számában megjelent 6161. kérdésre adott válasz alapján egyértelmű, hogy a kapott gondozási díjat árbevételként kell elszámolni. A kérdés az, hogy az így elszámolt gondozási díjat, a gondozási szerződés alapján fizetett egyszeri térítési díjat el kell-e, el lehet-e időbelileg határolni?
Részlet a válaszából: […] ...díjnak a gondozott haláláig kell biztosítania az alapellátás fedezetét. Ezért az egyszeri térítési díj (egyszeri gondozási díj) árbevételként elszámolt összegét az átlagos mortalitási időszakra (12 évre) időbelileg el kell határolni. Ezt indokolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...javítási költséget a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni (T 523 – K 9648). A javítási költség dokumentuma lehet a biztosító nevére szóló számla másolata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Védjegyek használati jogának értékesítése

Kérdés: A társaság egy termék védjegyével rendelkezik. Ennek a védjegynek a használati jogát egy másik társaságnak ellenérték fejében átengedi. Az ellenértéket árbevételként számoltuk el. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértéket. Mivel a védjegyek mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?
Részlet a válaszából: […] ...kell a haszonélvezeti jog alapításakor meghatározni, és a haszonélvezeti jog átengedésekor azt a haszonélvezeti jog alapítójánál árbevételként, az ellenértéket megfizetőnél pedig – mint vagyoni értékű jogot – kell kimutatni az immateriális javak között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Tárolóállványok összeállításának a költségei

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
Részlet a válaszából: […] ...szétszerelik, majd az igényeknek megfelelően összeszerelik. Szétszereléskor a tárgyi eszköz aktuális nettó értékének figyelembevételével határozzák meg az alkotórészek (alkotóelemek) bekerülési értékét, és ezen az értéken vegyék állományba a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...mintha a tag a családi gazdaságból kilépett volna (Szja-tv. 6. számú melléklet III. pont). E szerint a halál napjáig keletkezett bevételeket és kiadásokat az eredeti létszám szerint kell elosztani, míg az év hátralévő időszakában elért bevételeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Anyavállalattal szembeni követelések-kötelezettségek összevezetése

Kérdés: Kérdésünk az Szt. 43. §-ához kapcsolódik. A kérdező szó szerint idézi az Szt. 43. §-ának (3) bekezdését, és így folytatja: Esetünkben a magyarországi fióktelepnek az EU tagállamában székhellyel rendelkező anyavállalata van. A fióktelep működése során előfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben. Kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket, és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/egyéb ráfordításai közé, akkor a fióktelep könyveiben kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket, és az eredményt elszámolni, vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...számlán pedig 275 000 forintösszegben. A kompenzáláskor keletkező 5000 forint összegű árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé kell átvezetni. A kompenzálás után a 368 (anyacég) számlán marad 200 USD 55 000 Ft összegben, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Kamarai tagdíj könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az agrárkamarai tagdíjat? (Kettős könyvelés, elsődleges költséghely.) Adók módjára behajtandó, kötelező fizetni, nem önkéntesen vállalható tagság!
Részlet a válaszából: […] ...34. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatok ellátásával, illetve m ű ködésükkel járó költségeket a gazdasági kamarák a bevételeikb ő l fedezik. Ilyen bevétel a tagdíj is. Hasonlóan fogalmaz az agrárkamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 41....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:
1
154
155
156
532