Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...által megszerzett vagyoni érték azonban – az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján – nem minősül a magánszemély bevételének (a megszerzés időpontjában nem keletkezik jövedelme).Természetesen nem nő a magasabb értékű törzsbetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címke:

Őrzőkutya tartása

Kérdés: Az őrzőkutya milyen bekerülési értéken szerepel a könyvelésben? Milyen esetben lehet elszámolni a költségeit? Ha ajándékba kapta a társaság, milyen dokumentum alapján kell nyilvántartani? Három kutya van.
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában meglévő piaci értékét. A társaságnak ezen a piaci értéken kell állományba vennie (T 153 – K 9647) az egyéb bevételekkel szemben. Az egyéb bevételként elszámolt összeget időbelileg el kell határolni (T 9647 – K 4832), az időbeli elhatárolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címke:

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 44-45. §-ai részletezik. Az időbeli elhatárolások lényege jellemzően az, hogy a már költségként, ráfordításként, bevételként elszámolt összeget határolunk el, illetve elhatárolással a tárgyévre költséget, ráfordítást, bevételt mutatunk ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépett, belépett kültag tőkéjének kezelése

Kérdés: A bt. kültagja kilépett a bt.-ből, egy másik személy belépett ugyanazzal a tőkeösszeggel. Kell-e pénztárbizonylatot kiállítani, vagy elég a jegyzőkönyv alapján könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bt.-nek a pénzkezelési szabályzatában kellett szabályoznia, hogy mikor kell bevételi-kiadási pénztárbizonylatot kiállítani, és mikor lehet a bevételi-kiadási pénztárbizonylat helyett egy más bizonylattal dokumentálni a pénzmozgást. Az adott esetben a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címke:

Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése

Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...intézmények fenntartásával kapcsolatos ún. nyitott tételeket (jellemzően a fenntartó tevékenységhez kapcsolódóan rendezendő bevételi tételeket, a kft.-t még terhelő költségeket, az élő szerződéseket, azok esetleges felmondását és annak a jogkövetkezményeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Hiányzó pénzkészlet

Kérdés: A kft. tulajdonosa, személyesen közreműködő tagja elhunyt. A tényleges pénzkészlet nulla forint, a könyv szerinti 14 millió forint. A könyvelés rendelkezésére áll egy nyilatkozat az ügyvezetőtől, aki a fenti tényt aláírásával rögzíti, elismeri. Mi a helyes eljárás számviteli, illetve adózási előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a pénztárhiányt a volt tulajdonos vagy örökösei, illetve az ügyvezető megtéríti, a ténylegesen befizetett összeget az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 381 – K 9696).A Tao-tv. külön előírást a pénztárhiánnyal kapcsolatosan nem tartalmaz. A 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Téves információ az egyszerűsített éves beszámoló esetében

Kérdés: Szakmai előadásokon téves információkat kaptunk. Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az éves beszámoló készítésénél nemcsak az ott meghatározott értékhatárokat, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a társaság anyavállalat-e?
Részlet a válaszából: […] ...– az anyavállalat nem alkalmazhatja, nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót (akkor sem, ha a mérlegfőösszege, az éves nettó árbevétele, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg – két egymást követő üzleti évben – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címke:

Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] ...között külön-külön vegye állományba (aktiválja) az iroda-épületrészt, illetve a lakásépületrészt.A bevezetőben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a válasz a következő:A telekingatlanon végzett olyan munkák költségei növelik a telekingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Közfeladatok átadása

Kérdés: Kérem véleményüket, állásfoglalásukat az alábbi témában:
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az állami tulajdonú gazdasági társaság is a Ptk., a Cégtörvény, az Szt. hatálya alá tartozik, ezen törvények előírásai figyelembevételével a közfeladatok ellátásához szükséges eszközök átadását/átvételét a jegyzett tőke emelésének a szabályai szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címke:

Hiteltartozás az Szt. hatálya alá történő visszatéréskor

Kérdés: A kata hatálya alá 2014 januárjától bejelentkezett bt. banki tartozását 2016. évben a kültag egy összegben megfizette. Amikor a bt. visszatér az Szt. és a társaságiadó-törvény hatálya alá, akkor a nyitó mérlegben a tag által a banknak egy összegben visszafizetett tartozást szerepeltetni kell? A kata időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezetett.
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a kültag igényt tart az általa egy összegben megfizetett tartozásnak megfelelő összegre, arról nem mondott le. A kültag valójában kölcsönt nyújtott a betéti társaságnak, hogy az a bankkal szembeni tartozását rendezze. Ebből következően, az Szt. és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
164
165
166
532