5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységet (ingatlan-bérbeadás) is végez. Ingatlanukat – melyet részben bérbeadási, részben cél szerinti tevékenységhez hasznosítottak – értékesítették. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettsége? Az ingatlant a szervezet jogutódlással szerezte 1991-ben, és mindössze egy évig adta bérbe annak 20%-át.

Kérdés: A bt. Kínából importál árut, amelyet egy logisztikai cég hoz be Magyarországra és vámoltatja el. A vámhatározatokat hetek óta nem kapjuk meg. Nem tudjuk, hogy kitől várjuk. A kínai számlával sem kevés a gond. Nem voltak hajlandók a ténylegesen kifizetett összeget sem ráírni. A logisztikai cég szerint a paypalon kifizetett összegre kapott számla elég, az alapján történt a vámolás is. Hogyan lehet így a hazai jogszabályoknak megfelelni? A kiegyenlítés a paypal-számla alapján decemberben megtörtént. Az áru is beérkezett, de még nem volt VPID-számla, csak 2015-ben, a vámolás is áthúzódott az új évre. Mikor kell, mi alapján és mit könyvelni? Mikor kell az áfát bevallani?

Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számla­osztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték". Ha egy magánszemély egyenes ági rokonának üzletrészt vagy követelést ajándékoz, adómentes-e az ajándékozás?

Kérdés: 2014-ben generálkivitelezőként megbízást kaptunk egy 4 lakásos társasház építésére. Az építéshez folyamatosan igénybe veszünk külső vállalkozókat, akik az elvégzett munkákról benyújtják a számlát, melyeket közvetített szolgáltatásként könyvelünk. Vásárolunk alapanyagot is, amelyet készletként mutatunk ki. A megrendelő kérte, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján elkészült munkákról részszámlát állítsunk ki, amit a megrendelő hitelből kifizetett. A beruházás év végén 80%-os készültségi fokon állt. Ez lett számlázva. Hogyan kell elszámolni a befolyt bevételt? A beruházás teljes befejezéséig elhatárolható? Amennyiben árbevételként kell elszámolni, a befogadott közvetített szolgáltatások ráfordításként elszámolhatók? A beépített anyagköltséget is elszámolhatjuk megosztva?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?

Kérdés: A támogatással megvalósult beruházást 2012. december 30-án üzembe helyezték. A támogató szervezet a pénzügyi elszámolást 2014 augusztusában fogadta el, és utalta az előlegen felüli támogatás összegét. Elszámolható 2014. évben a 2013. évre jutó támogatásintenzitással arányos amortizációs összeg? Ha nem, akkor milyen futamidőre számolható el a támogatás arányos része rendkívüli bevételként? (Az eszközök amortizációs kulcsa 14,5%.) Hogyan számolható el a támogatási összeg, amely még fennmarad a támogatásból, amikor kifutott a számvitel szerinti értékcsökkenés?

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?