5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!

Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?

Kérdés: A cég üdítőt, kávét, ásványvizet vásárolt, amit üzleti tárgyalásokon szolgál fel. Helyesen járok-e el, ha a számlát a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolom el, áfával együtt? Más adó nem terheli?

Kérdés: Társaságunk elektronikus berendezések forgalmazásával foglalkozik. Gyűjtési és kezelési kötelezettségünket közvetítő szervezetre átruháztuk. A közvetítő szervezet ennek a díját "hulladékhasznosítás, ügyviteli tanácsadás" címen számlázza, a díjat a mi adataink alapján határozza meg: az adott hónapban beszerzett berendezés, szorozva a szerződés szerinti árral. A közvetítő szervezet által számlázott díjat miként kell könyvelni? A beszerzési ár része, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Kérdés: Ügyfelem befektető társaság, más társaságok üzletrészeit birtokolja. 2013. októberben 200 000 E Ft osztalékelőleget kapott az egyik leány­vállalatától (T 38 – K 45). Ügyfelem a saját tulajdonosainak szintén osztalékelőleget szeretne fizetni. A társaságnak az osztalékon kívül más bevétele nincs, eredménytartalékkal nem rendelkezik. A kapott osztalékelőleg alapján el lehet-e határolni 200 000 E Ft várható osztalékbevételt?

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?