5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk beruházási pályázathoz kapcsolódóan elnyert 850 millió Ft támogatást. Ezt a 412. számlára kell könyvelni? A támogatás lehívása utólagos, a pályázatban meghatározott eseményekhez kapcsolódik. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy előleget igényeljünk. Az MVH a támogatás 30 százalékát átutalta. Ezt már lehet a 412. számlára könyvelni? Ha nem, akkor hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?

Kérdés: A bt. beltagja meghalt. A folyó ügyeket a társaság finanszírozni tudja, a beltag testvére – nem tulajdonos – kölcsönt nyújtott a cégnek. A kölcsönszerződés szerint, ha a bt. nem tudja a kölcsönt visszafizetni, akkor a társaság autója a fedezet. A hagyatéki eljárás elhúzódása bevételcsökkenéssel járt, a bt. csak a gépjárművet tudja átadni a kölcsönt nyújtónak. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó tavasszal beszerzett vetőmagot, melyet akkor kell kiegyenlíteni, ha a terményt beszállítják. (Speciális magról van szó.) Mivel a növény kipusztult, a számlát nem kell kifizetni a vevőnek, a kipusztulásról jegyzőkönyvet vettek fel, más papír nincs. A beszerzéskor az áfát levonásba helyeztük, de a számla függő tételként a kiegyenlítetlen számlák között van, így azt még költségként nem számoltuk el. Van-e teendőnk ebben az esetben? Hogyan kell ezt a tételt a pénztárkönyvben könyvelni?

Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozókkal működik együtt (fogtechnikai laboratóriumok, közreműködő fogorvosok). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
– -az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegével,
– -az alvállalkozói teljesítések értékével.
Adóalap-csökkentő tétel-e az alvállalkozókkal kötött szerződés alapján számlázott összeg ellenértéke?

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?