Behajthatatlan követelés (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...minősítése önmagábanközvetlenül még nem jelent veszteséget. Az egyéni vállalkozónál az Szja-tv. 10.számú melléklete szerint bevétel – többek között – az értékesített termék, áru,szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredménykiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azigénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkalcsökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...előtt néhány pontosítás szükséges. Az eredeti jogosult által (atársaság hitelezői által) elengedett kötelezettség rendkívüli bevételkéntelszámolt összege csak akkor része a tárgyévi eredménynek, ha az az Szt. 86.§-a (3) bekezdésének h) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. és a Gt. előírásai figyelembevételével év közbenosztalékelőleg akkor fizethető, ha a közbenső mérlegben kimutatott adózotteredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegbenkimutatott adózott eredmény arra fedezetet nyújt, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] ...külön szerződésnek megfelelően az igénybe vett szolgáltatásból anyújtott, a közvetített szolgáltatás a tényleges igénybevétel nagyságánakmegfelelően történik, azaz a közvetített szolgáltatás mérőórával mértszolgáltatás.A megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Családiház-építés és telek eladásra

Kérdés: A kft. építési telket vásárolt, amelyre önálló kertrésszel rendelkező családi házakat épít. A telek megosztásra kerül, a családi ház a telektulajdoni hányaddal együtt kerül értékesítésre (értéke a számlában lesz megbontva). A telek a mérlegben áruként (beszerzési áron) szerepel. A családi házak elkészültek, az értékesítés a kereslettől függően az idén vagy a jövő évben lesz. A telek értékét hogyan kell könyvelni? Az év végén eladatlan családi házakat telekrésszel együtt saját termelésű készletként kell kimutatni? A kivitelezést külső vállalkozó végezte. A kivitelezés költségeit alvállalkozóként vagy bérmunkaként lehet könyvelni? Annak értéke csökkenti az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás után!)A családiház-építés költségeinek minősítésével,elszámolásával, a helyi iparűzési adó alapjánál való figyelembevételévelrészletesen a következő számunkban foglalkozunk. Itt csak röviden, a válaszlényegére utalunk.A családi házak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Hulladékkezelési díj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hulladékkezelési díjat? A tárgyi eszköz, a készlet bekerülési értékének része, vagy költség, esetleg ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket. A hivatkozott előírásból egyértelműen következik, hogy azelkülönített díj (a hulladékkezelési díj) az árnak (az árbevételnek) része,amelyet a vevő a számla alapján a beszerzési érték részeként kell, hogyelszámoljon a tárgyi eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Kialakítási költség megfizetése

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...adandó válaszhoz először agazdasági eseményt kell minősíteni. A gazdasági esemény a vendéglátóitevékenységhez szükséges stand bérbevételéhez kapcsolódik. A bérbeadásra kerülőhelyiség kialakítási költségeinek valamilyen fedezetét kell megfizetni, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a bérlet mellett étkezőhelyivendéglátás (SzJ 55.3), munkahelyi étkeztetés (SzJ 55.51) vagy közétkeztetés(SzJ 55.52) igénybevételét is biztosítja ingyenesen, annak értékétőlfüggetlenül havi 10 000 forint minősül adómentesnek az étkezési juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a kamat mértékét, a kamatfizetés feltételeit. Akölcsönök kamatait az "A" társaság kamatráfordításként, a "B" és "C" társaságkamatbevételként számolja el. A kölcsön törlesztő részleteit célszerű a gép "A"társaságnál elszámolt értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
409
410
411
532