5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményt vehet igénybe dolgozónk az alábbi esetben: a válófélben lévő férfi kapta (és kapja most is) két gyermeke (1 vérszerinti és 1 nevelt gyermek) után a családi kedvezményt 8000 Ft/hó összegben. Már külön háztartásban él új élettársával, aki betöltötte terhessége 91. napját. A két gyermek a feleségnél maradt, de hivatalosan nem váltak el. Hogy változik a helyzet, ha a válás kimondása után a gyermekeket a volt feleségnek ítélik?

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?

Kérdés: Társaságunk egy autósport-tevékenységet végző társaságtól oly módon kíván reklámszolgáltatást igénybe venni, hogy a szolgáltató cég az autókon feltünteti a társaságunk nevét, tevékenységi körét, székhelyét és telefonszámát. Ebben az esetben a reklámozási tevékenységről kiállított számla elszámolható-e költségként, és az áfa levonható-e?

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?

Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?

Kérdés: A külföldi napidíj 50%-a adóköteles. Pályázaton nyert összegből – ahol a külföldi napidíj öszszege maximálva, és szállás, étkezés, külföldi helyi közlekedés és kommunikáció költségeire használható fel – a napidíj összegének 50%-a szja-köteles-e?

Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?