5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?

Kérdés: Egy bt. 10 éve működik eredményesen, de piacvesztés miatt eddigi tevékenysége megszűnt. 2003-ban jelentős beruházást valósított meg. Az adóalapja azonban az értékcsökkenési leírás miatt negatív lesz. Van-e lehetőség arra, hogy a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése alapján kérelmezze a veszteség elhatárolását 5 évnél hosszabb időre?

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.

Kérdés: Hol áll fenn a kapcsolt vállalkozói viszony a következő tulajdonosi szerkezetben az Eva-tv. szerint? "A" evás vállalkozó férj tag "A" kft.-ben 17%, "B" magánszemély feleség tag, ügyvezető, 17% "A" kft.-ben, "A" kft. tag 82%-ban "B" kft.-ben.

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?

Kérdés: Szövetkezetünknél a természetes személy tagok által a 85/2002. FVM rendelet és a szövetkezet alapszabálya szerint fizetett költség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?