Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Bíróság által korábban megítélt követelés

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján a követelésekközött kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti évmérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is. Ez az előírás 2005.január 1-jétől hatályos, bár a 2004. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. kötbére vonatkozó szabályai alapján: a kötelezettmeghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyanokból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A két fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
Részlet a válaszából: […] A bírósági ítélettel megítélt követelés könyvvitelielszámolásának szabályai 2005. január 1-jével változtak. 2004. év végéig -ahogyan a kérdező is írja – a bíróság által megítélt követelést is csak akkorlehetett könyvelni, ha azt már pénzügyileg is rendezték....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

El nem ismert követelés számlázása

Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján árbevételként elszámolni csak a -szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,elküldött, a vevő által elismert – számlában rögzített összeget lehet. Ebbőlkövetkezően azt az összeget, amit a vevő nem ismert el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a fizetendő, fizetett kártérítés nemhatárolható el!A kft.-nek a jogerős bírósági határozattal megállapítottkártérítést 2004-ben könyvelnie kellett. [Megjegyzendő: valószínű, hogy akártérítést kiváltó ok nem 2004-ben következett be. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Építészeti alkotás jogdíja

Kérdés: Milyen tartalommal vehető igénybe társaságiadóalap-csökkentésként 2004-ben az építészeti, épülettechnológiai tervezés, szolgáltatás? Kell-e szabadalom- vagy jogdíjátruházás a kedvezmény érvényesítéséhez?
Részlet a válaszából: […] A Szjt. szerint szerzői jogi védelem alá tartozik -függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és aművészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül – többek között – különösen:az építészeti alkotás és annak terve, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Elmaradt haszon elszámolása

Kérdés: "A" cég elmaradt haszon címén – jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján – köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először tisztázni kell, hogy az "A" cégnek azelmaradt haszon címén, vagy kártérítés címén, vagy az elmaradt haszon miattikártérítés címén kell fizetnie.Az elmaradt haszon címén megítélt fizetési kötelezettségjellemzően szerződésszegéshez kapcsolódik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Jogerős bírósági határozat alapján behajthatatlan követelésünk 2 éve befizetett áfája visszaigényelhető-e, csökkenthetjük-e a jelenlegi áfabefizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az előzetesen felszámított áfa levonásának, le nem vonhatóságának szabályait az Áfa-tv. 32-39. §-ai tartalmazzák. Ezek között a behajthatatlan követelés áfája nem szerepel. Nem is szerepelhet, hiszen a követelésben nem előzetesen felszámított áfa van, hanem fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
1
5
6
7