Ügyvédi letéti számla könyvelése

Kérdés: Az ügyvédi letét könyvelésére vonatkozóan kétféle válasz jelent meg a letétbe helyező vállalkozás oldaláról: a 3337. válasz szerint idegen helyen tárolt pénzeszköz, a 8174. válasz szerint az ügyvédi irodával szembeni követelés. Egyéb szakmai fórumon szintén idegen helyen tárolt pénzeszköznek sorolja be a szakértő, mivel – véleménye szerint – a letétbe helyezett pénzösszeg nem felel meg az Szt. 29. §-ában ismertetett követelések ismérveinek. Melyik a helyes besorolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ügyvédnél elhelyezett letét könyvelésével kapcsolatosan valóban fennáll a kérdésben említett kétféle mód. Időközben több mint 12 év telt el. Ez idő alatt kissé módosult az ügyvédi tevékenységről szóló törvény is. Az új Ütv. talán precízebben fogalmaz, mint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. május 28.

Közvetített szolgáltatások nyilvántartása

Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvetített szolgáltatásnak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában rögzített értelmező rendelkezésből, a kapcsolódó indokolásból az következik, hogy a számviteli alapelveknek (például a valódiság, a világosság, az összemérés stb. elveknek), továbbá a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címke:

Számlázott részteljesítésektől eltérő teljesítés

Kérdés: A cég 2019. évben kötött egyéves szerződést partnerével egy projekt teljesítésére. 2019. évben a részteljesítésekről havonta számlát állított ki partnere felé, azonban a vállalt munkával kapcsolatban a költségek jelentős része a 2020. évben merül fel, illetve azon alvállalkozókat, akik a 2019. évtől dolgoztak a projekten, egy összegben 2020 nyarán fizeti ki. Így a 2019. évben jelentős nyereség képződött. Képezhet-e a cég ezen szerződéshez kapcsolódóan a 2020. évben számlázásra kerülő alvállalkozói teljesítések kifizetésére 2019-ben céltartalékot? Illetve, amennyiben képezhető ezen jövőbeni költségekre céltartalék, a Tao-tv. elismeri-e azt ráfordításként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem képezhető. Ha mégis képeznek céltartalékot, akkor annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell!A céltartalékképzés indokoltságát az Szt. 41. §-ának (1)–(2) bekezdései részletezik. Az alvállalkozói teljesítések 2020. évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címke:

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap komponenseit meghatározó definíciókban (Htv. 52. §-a 22., 36., 37., és 40. pontjai) az Szt.-t, közelebbről a vonatkozó számviteli kategóriákat leíró rendelkezéseket tekinti mögöttes jogszabálynak.Az Art. 77. §-ának (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 30.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyileg nem folyósított kölcsön beszámítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztató gazdasági eseményekről, műveletekről kell bizonylatot kiállítani, és ezen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés költségei

Kérdés: Intézményünk külföldi kiküldetés esetében eddig az intézmény nevére szóló számla ellenében térítette meg utólagos elszámolást követően az alkalmazottak felmerült költségeit. Az utóbbi időben egyre több esetben nem tudnak számlát hozni az alkalmazottak a kiadásaikról: pl. külföldi buszjegy, horvát vagy olasz fizetőkapunál vásárolt úthasználati díjak, külföldi parkolás, automatából külföldön vásárolt vonatjegy. Kérdés, számla nélkül, pusztán az automatákból kiadott jegyek, bizonylatok alapján megtéríthető-e az alkalmazottak számára járulékmentesen a külföldi kiküldetés költsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a kérdés szerinti intézmény nem költségvetés szerint gazdálkodó intézmény, nem az államháztartás központi, illetve önkormányzati alrendszerébe tartozó szerv.A külföldi kiküldetés esetén a legfontosabb bizonylat az Szja-tv. 3. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése

Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem kivitelezhető!Az Szt. l65. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Ptk. Hatodik könyve (a 6:58. §-tól a 6:517. §-ig) tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos általános és az egyes szerződésfajtákhoz kapcsolódó sajátos előírásokat, követelményeket. A válasz keretében nem tudjuk ezt teljeskörűen bemutatni. Csak néhány olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 19.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 29. §-a alapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni (pl. a 3613. számlán). Így a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban (T 3613 – K 381), a könyvelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címke:

Hitelkeret könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaság 4 M Ft Széchenyi-kártya-hitelkerettel rendelkezik. A hitelt biztosító bank "Széchenyi-kártya" számlát nyitott, aminek a forgalmáról bankszámlakivonatot küld, minden, a számlán történő pénzmozgást követően. Emellett van a "Pénzforgalmi bankszámla". Hitel igénybevétele esetén átvezetem a hitelszámláról a bankszámlára, törlesztéskor a bankszámláról a hitelszámlára. Kérem a segítségüket a fenti események könyvelésében!
Részlet az állásfoglalásából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
6
7
8
…
21