Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata szerinti várható tényköltséggel) csökkentett összeg után a személyi jövede­lem­adó, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terheli.Ha a magánszemély térítés nélkül bocsátja a kft. rendelkezésére a know-how-t, akkor neki ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Bérleti jog megváltása címen bevétel

Kérdés: A kft. bérleti jog megváltása címen bevételt realizált, cserébe 5 évre szóló bérleti jogot biztosít a tulajdonában lévő ingatlan bérlője részére. Az így kapott bevételt el kell-e határolni 5 évre, vagy a szerződéskötéskori nettó árbevételnek kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor az áfa felszámításával teljes összegében számlázni kell (T 311 – K 91-92, 467). Tekintettel azonban a bérletijog-biztosítás 5 évére, az elszámolt árbevételt az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján 5 évre időbelileg el kell határolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel, ha a kölcsönt kamat­mentesen nyújtják.) A kérdésnek az a része, hogy "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta, kimondottan félrevezető. A kölcsönnel "B" átmenetileg finanszírozhatja a tevékenységét, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Osztalék utáni eho

Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Követelés a végelszámolás végén

Kérdés: Az "A" kft. végelszámolás alatt áll. Tulajdonosa "B" zrt. A kft.-nek magánszeméllyel szemben fennálló követelése van, kártérítési igényből, amelyet a magánszemély nyugdíjából a nyugdíjbiztosító minden hónapban utal a kft.-nek. A végelszámolás záróbevallásának elkészítése előtt "A" kft. a "B" zrt.-re, mint tulajdonosára engedményezheti-e ezt a követelést? Ha igen, van-e illetékfizetési kötelezettsége? Vagy elég csak értesíteni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, hogy a vagyonfelosztás alapján az "A" kft. követelése egyedi tulajdonosának, a "B" zrt.-nek a tulajdona lett? Ekkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A követelés engedményezése történhet ellenérték ellenében és ajándékozás keretében. Az Itv. alapján azonban sem visszterhes vagyonátruházási illeték, sem ajándékozási illeték nem terheli. Ez érvényes akkor is, ha a végelszámolás alatt történik a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik.A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Ügyvezetői feladatok ellátásának számlázása

Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?
Részlet a válaszából: […] A választ a hatályos Gt. előírásai alapján adjuk meg.A Gt. 21. §-ának előírásai alapján a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ebből is és a paragrafus egyéb előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Társulat tagi támogatása

Kérdés: A 2012. évre a vízgazdálkodási társulat küldöttgyűlési határozat alapján működését biztosító egyéb tagi hozzájárulás fizetéséről döntött. A 2010. évi XC. törvény 2011. 01. 01. hatállyal eltörölte a társulati hozzájárulást, ezért a társulat tagi támogatás címén számlázta le azt a társaságunknak. Helyesen járok-e el, ha a befizetett összeget egyéb ráfordításként könyvelem?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy nem jár el helyesen.A társulati hozzájárulást kellett az egyéb ráfordítások között elszámolni. A tagi támogatás biztosítását jogszabály nem írja elő, ezért nem lehet egyéb ráfordítás. A támogatás az adott esetben véglegesen átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

2012-ben kiállított számla könyvelése

Kérdés: A 2012-ben kiállított, de teljes egészében 2013. évre vonatkozó szolgáltatás (biztosítás) számlája 2012-ben könyvelendő-e a szállítóval szemben, a költség elhatárolásával?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, a biztosítási díjat sem az Áfa-tv., sem az Szt. előírásai szerint nem kell számlázni! Számviteli bizonylatra természetesen szükség van.A gazdasági eseményeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számla kiállítása még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Egész éves biztosítási díj bizonylata

Kérdés: 2012. év során a biztosítótársaságok "tömegesen" álltak át arra, hogy a gfb és casco díjáról az eddigi negyedéves/havi számla helyett a biztosítási kötvény hátoldalára számviteli bizonylatot nyomtatnak, ezen pedig feltüntetik az egész éves biztosítási díjat a fizetési esedékesség szerint. Hogyan kell ezt a számviteli bizonylatot könyvelni? Elő kell írni kötelezettségként? Vagy nem kell? Elegendő a fizetéskor a kifizetés bizonylata mellé tennünk a számviteli bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés. A biztosítási díj nem – a klasszikus értelemben vett – termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, ezért azt nem terheli áfafizetési kötelezettség, így azt az eddigiek során sem kellett számlázni.A kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
1
25
26
27
78