785 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?

Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt. rendelkezik cégautóval, de nem fizet cégautóadót (mert a vonatkozó törvény szerint nem kötelezett erre), köteles-e útnyilvántartást vezetni, figyelembe véve a hivatalos és a magáncélú km-t?

Kérdés: Cégünk hidraulikai tervezéssel, beszabályozással is foglalkozik. Tervezőirodai partnereinknek szeretnék olyan konferenciát rendezni, amely tartalmaz számukra külföldi szállást, étkeztetést, konferenciaterem-biztosítást (szakmai indoor, outdoor tréninggel). Az ügyletet utazási iroda számlázná egyben felénk 63.30.11. SZJ-szám alatt, mint rendezvényszervezés. Kérdés, hogy befogadhatjuk a számlát a fenti SZJ-számmal, és elszámolható-e üzleti célú reprezentációként?!

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?