Csekély összegű támogatás bevallása

Kérdés: De minimis támogatásoknál a társasági adó bevallásában – a 1329-es bevallás kitöltési útmutatója szerint – szerepeltetni kell az igénybe vett de minimis támogatást, az igénybevétel napjaként az adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. Hogyan kell abban az esetben eljárni, ha a döntésről szóló okirat kelte 2013. november 20., a támogatott beruházás még nem kezdődött meg, az elszámolásra várhatóan 2014 szeptemberében kerül sor? Mi minősül igénybevétel napjának: a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (november 20.), vagy majd az elszámolást követően kiadott támogatási dokumentum a konkrétan elfogadott, megítélt és kiutalandó összegről?
Részlet a válaszából: […] ...használt árfolyam a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam. A 2013. október 31-ei árfolyam 294,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Késedelmi kamat felszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek közötti felszámításakor kötelező a Ptk. 301. §-a szerinti alkalmazása, vagy ettől el lehet térni?
Részlet a válaszából: […] ...behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni. Ettől az előírástól viszont nem lehet eltérni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Devizaadósság forintosítása

Kérdés: A zrt. magánszemély devizaadósával az adósság forintosításában egyezik meg, amelyet szerződésbe foglalnak. Kérdés, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjen? A zrt. az árfolyam-különbözetet azonnal elszámolhatja a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból indulunk ki, mennyi forintra lenne szüksége a magánszemélynek ahhoz, hogy egyszerre a devizában fennálló adósságát rendezni tudja, hány forintért tudná a szükséges devizamennyiséget megvásárolni. Kereskedelmi banktól (ez lehet az zrt. bankja is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Devizabankszámla folyószámlahitellel

Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott – a mérlegfordulónapra vonatkozó –, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, de kivonatosan.Ha a devizaszámlához deviza-folyószámlahitel kapcsolódik, év közben természetesen lehet a devizabankszámlának negatív egyenlege. Az így keletkező negatív egyenleget a 386. számláról év végén sem kell a hitelszámlára átvezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...a bérlő bérleti díjat fizet, ami jellemzően a bérleti időszak folyamán azonos összegű. A bérleti díj meghatározható forintban és deviza­alapon is. Ez utóbbi esetben a bérlőnél ugyan lehet árfolyam-különbözet, de azt nem kell számlázni. A bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] ...átadásakor meg kell határozni az Szja-tv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint – az előző hó 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon – a magánszemély kiküldetésből származó bevételét, abból a magánszemély adóköteles jövedelmét, az adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ugyan tartozásátvállalásról van szó, de valójában nem az. A lízingbe adó a lízingelt eszközt azért veszi vissza, mert a lízingbe vevő talált egy olyan társaságot, amelyik a visszavett eszközt a visszavételt követően lízingbe veszi a lízingbe adótól. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Devizában képzett céltartalék

Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az (1) bekezdés szerint a forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a választott devizára átszámítani.A kérdés szerinti céltartalék nem tartozik az Szt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
Részlet a válaszából: […] ...teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak csökkentésével.A rulírozó hitel is forgóeszközhöz kapcsolódik. Így a devizában, a devizaalapon fennálló rulírozó hitelek árfolyamvesztesége is – az egyéb feltételek teljesülése mellett – elhatárolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
1
16
17
18
53