549 talált cikk a deviza kifejezésre

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?

Kérdés: A kft.-nek CHF-alapú ingatlan pénzügyi lízingje van. Szeretne áttérni a mikrogazdálkodói beszámolókészítésre. A fennálló kötelezettsége áttérés előtt a választott pénzintézet december 31-i átlagárfolyamán számított forintösszeget mutatja. Az áttérést követően milyen feladat keletkezik e kötelezettséggel kapcsolatban a 398/2012. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján? Mikrogazdálkodói könyvvezetés esetén a lízingbe adó havi fizetési értesítőin Ft-ban kimutatott tőketörlesztést és árfolyam-különbözetet továbbra is át kell számítani? Mi lesz a viszonyítási árfolyam?

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?

Kérdés: A valutapénztárból történő valutaváltáskor a valutapénztárban a pénzeszköz csökkenését – a számviteli politika alapján – az átlagárfolyamon kell könyvelni, míg a forintpénztárban a váltáskori árfolyam alapján számított forint kerül bevételezésre. Az átvezetési számlán keletkező különbözet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség?

Kérdés: Belföldi vevőnk befogadta a forintos számlánkat, de annak összegét euróban utalta át a devizaszámlánkra. Kérem a segítségüket a kontírozás bemutatásával. (A 311. számlán tartjuk nyilván a követelésünket. Árfolyam-különbözet nem keletkezett, MNB-árfolyamot használunk. A devizaszámlát nem használtuk, nyitóegyenlege nulla volt.)

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?

Kérdés: A 40 euró alapján meghatározott forintösszeget hogyan kell értelmezni eurós, illetve USD-s könyvvezetés esetén? A törvényszöveg szó szerint forintösszegről szól, nem pedig könyvelési alapdevizáról. Helyesen járunk-e el, ha euróban történő könyvvezetés esetén 40 eurót rögzítünk? USD-ben történő könyvvezetés esetén mi a helyes eljárás? Átszámítani a 40 eurót forintra, majd onnan USD-re?

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.