309 cikk rendezése:
41. cikk / 309 Német tulajdonos átutalt osztalékának adója
Kérdés: Euróban könyvelünk EKB-árfolyammal. Euróban utaljuk az eurós számlánkról a német magánszemély tulajdonos osztalékát. A levont 15% szja-t milyen árfolyammal kell bevallani/megfizetni?
42. cikk / 309 Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele
Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
43. cikk / 309 Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete
Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
44. cikk / 309 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó
Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
45. cikk / 309 Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében
Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
46. cikk / 309 Devizás követelés értékvesztésének értékelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 439. számában a 8421. számú válasszal kapcsolatban kérdezem: Az értékvesztés év végi átértékelése során az alábbi könyvelési tételnek van-e a társasági adóra kihatása?
47. cikk / 309 Devizás tagi hitel értékelése
Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
48. cikk / 309 Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
49. cikk / 309 Euróban meghatározott munkabér adói
Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
50. cikk / 309 Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség
Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?
