Találati lista:
741 Függő kamat, ha behajthatatlan
Kérdés: A pénzügyi intézményeknél a behajthatatlan saját követelések összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg. Helyesen jár-e el a pénzügyi intézmény abban az esetben, ha a függővé tett kamatokat előírja a nullás számlaosztályból való kivezetéssel egyidejűleg kapott kamatként, majd a kamat összegét is a tőkével együtt egyéb ráfordításként számolja el? Vagy elegendő a függő kamatokat a nullás számlaosztályból kivezetni?
742 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
743 Határidőn túli lemondás
Kérdés: Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?
744 Masszázsmedence, szauna
Kérdés: Az áfaalany kft. támogatás keretében a meglévő (bérelt) ingatlanon átalakításokat végez (zsaluzás, szigetelés, épületgépészeti szerelés, ácsmunka, falazás, kőművesmunka). Az átalakítás építésiengedély-köteles (a támogatás a benyújtott számlák 60 százaléka). Az áfaalany által megrendelt munkák fordítottan adóznak. A támogatási szerződés mellékletében szerepel olyan tétel, hogy masszázsmedence, szauna. Ezek is fordítottan adóznak?
745 Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele
Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
746 Telefonhasználat adózása
Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?
747 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
748 Kapcsolt vállalkozási jogviszony
Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?
749 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
750 Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor
Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
