600 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjat is kikötöttek, a pályázatírási díjon felül. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázat gépek beszerzéséhez kapcsolódik. A sikerdíj a tárgyi eszközök aktiválandó költségei között elszámolható?

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?

Kérdés: A társaság idegen ingatlanon végzett beruházást, amely során az ingatlan bekerült a cég eszközállományába. Időközben a telephelyet megszüntették. Ilyen esetben a társaság továbbra is számolja az értékcsökkenést, vagy ki kell vezetni az eszközök közül?

Kérdés: Iskolánk tulajdonában van egy olyan típusú gépjármű, ami a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas. Amennyiben az intézmény kölcsönadja a gépjárművet (ezt gépjármű-szabályzatában rögzíti) a fenntartó és a fenntartó egyéb intézményei részére, a megtett út (útvonaltervező alapján), a NAV-üzemanyagár és a fenntartási költség (15 Ft/km) az iskola házipénztárába bevételi pénztárbizonylaton, egyéb bevételként elszámolható? Jó megoldás ez, a NAV-üzemanyagár helyes az elszámolásnál? Ha hétvégén, pl. vasárnap történne a kölcsönadás, és az iskola munkavállalója, sofőrje vezetné a gépjárművet, aki vállalja, hogy saját szabadidejében dolgozik, és nem a munkáltató által elrendelt túlmunkát végez, megteheti?

Kérdés: Egy telephelyen két egyéni vállalkozás működik. Az egyik vállalkozó 2 db számlatömböt vásárolt, melyről a nyomtatványboltos 1 számlát állított ki a vállalkozó nevére. Ez a vállalkozó a megvásárolt tömbökből egyet átadott a másik vállalkozónak használatra, és a szigorú számadású nyomtatványok közé felvezetésre került mindegyikük részéről. Ezáltal a második vállalkozás nem a saját nevére szóló számlatömbbe számlázta ki a bevételeit. Szeretnénk Önöktől állásfoglalást, útmutatást kérni, hogyan tudjuk ezt helyrehozni? (Jegyzőkönyvet felvenni, számlatömböt adásvételi szerződéssel eladni ... stb.)