597 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?

Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)