600 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?

Kérdés: A 6917-es válasz szerint: "Ha a parlagon tartás több évig elhúzódik, akkor ezekre az évekre költséget nem indokolt felosztani." Kérdésem: Hová kerüljenek a tárgyévben felmerült költségek a parlagon tartás esetén, amikor is tárcsázás vagy tisztító kaszálás költsége merül fel az év folyamán, és a következő két-három évben is azt a területet hagyják parlagon? A zöldesítésért kapott földalapú támogatást valóban az egyéb bevételek között kell elszámolni, de sehol nem találok utalást arra, hogy azt időbelileg el kell határolni és a következő években felosztani?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447

Kérdés: A társaság legfőbb szerve kiválásról határozott. A vagyonmérleg-tervezet adatai:
Kiválás előtt Tovább működő Kiválással
társaság létrejövő
Befektetett eszközök 100 - 100
Készletek, követelések, pénz 400 400 -
Saját tőke 500 400 100
Vagyonmegosztása aránya 80% 20%
A kiválás bejegyzésének időpontjában a társaság mérleg­adatai, befektetett eszközök: 100; készletek, követelések, pénzeszközök: 450; saját tőke: 550. Így a kiváló társaságra jutó saját tőke a tervezetben szereplő megosztási arányszám (20%) alapján 110 volna. A tényleges vagyonmegosztásnál megtehető-e, hogy a kiváló társaság csakis és kizárólag a részesedést kapja meg a megfelelő saját tőkével?

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?