Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?
Részlet a válaszából: […]

Ha az 50 ezer forintot meg nem haladó összegből levonták a 14 százalék ehót, azt a társaság önellenőrzés keretében rendezheti és fizetheti vissza a tagnak (részvényesnek).

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék3 százalék. A magánszemélynek nincs semmilyen adófizetési kötelezettsége azilyen juttatások után.Az Eho-tv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint viszont mentes aszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] ...vezetékeknek csak egy csatlakozási pontja van az adottszolgáltató vezetékéhez, akkor a telken, illetve a telkeken külön hálózatotkell létrehozni, amelyet számvitelileg önálló tárgyi eszközként kell kimutatni,a használatbavétel után külön-külön aktiválni.A Ptk. 97...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzői, amelyek az alkotás, azújdonság, a tudományos módszerek alkalmazása és az új ismeret létrehozása.Vizsgálható úgy is a kérdés, hogy mi nem minősíthető kutatásnak. A KözpontiStatisztikai Hivatal (KSH) Szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell utánasem tb-, sem vállalkozói járulékot fizetni, és ki kell őt jelenteni abiztosításból. Fontos tudni azt is, hogy a tételes ehofizetés nem tartozika rendelet tárgyi hatálya alá. Tekintve azonban, hogy a vállalkozás nem juttatjövedelmet, és foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Korábbi évek osztaléka 2008-ban

Kérdés: 2004. évben jóváhagyott osztalék 2008. évben történő kifizetése esetén milyen szja-levonások történnek az osztalékból? Van-e ehofizetési kötelezettség, ha igen, hány százalék?
Részlet a válaszából: […]

A 2004. évben jóváhagyott osztalék 2008. évben történő kifizetésére a 2008. évben érvényes szabályok vonatkoznak.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Útépítés adózása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?
Részlet a válaszából: […] ...fordítottanadózik) a szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyébszerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére,átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, feltéve hogy az ingatlanlétrehozatala, bővítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Műemlék épület felújítása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
Részlet a válaszából: […] ...végzett és aktivált felújítást a tárgyi eszközök között kellállományba vennie. Ha az önkormányzat a felújítással létrehozottértéknövekedést a későbbiek során nem (például a bérleti jogviszonymegszűnésekor sem) "vásárolja meg", akkor a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Külföldi telephely adózott jövedelme

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély részére fizetik ki, az osztalékkifizetés személyijövedelemadóját és egészségügyi hozzájárulását a magyar Szja-tv. és Eho-tv.előírásai szerint kell megállapítani, levonni, bevallani és befizetni.Általános szabály, hogy a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Támogatás esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: A 3811. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének 2. pontja szerint: Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli. Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla?
Részlet a válaszából: […] ...van bevétele. Előfordul, hogy például az önkormányzat azönkormányzati feladatok közé tartozó munkákat az általa létrehozott társasággalvégezteti el, és annak költségeit "támogatással" ellentételezi. Ez a módszerazonban nem egyeztethető össze a Ptk.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
1
35
36
37
60