602 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?

Kérdés: A társaság 2008. május 1-je után alvállalkozói szerződést kötött egy olyan céggel, amely maga is alvállalkozóként dolgozott 2007. 09. 10-től. 2007-ben áfával növetlen számláztak a fővállalkozónak. 2008-ban nem nyilatkoztak az APEH felé, hogy fordítottan kívánnak adózni. Ezért mindenki, a társaság is egyenesen adózott. A megbízótól 2009-ben levelet kaptunk, hogy a 2008-ban benyújtott számláinkat helyesbítsük, és új fordított áfás számlákat állítsunk ki. Most megküldték a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatuk másolatát. Mitévők legyünk? Visszaigényelhetjük az áfát, és azt utaljuk át nekik? A 2008. évet már lezártuk!

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 3808-as és 3947-es kérdése foglalkozik a kis összegű osztalék utáni ehóval. A takarékszövetkezeteket érinti a kérdés, melyet eddig nem így értelmeztünk (minden osztalék után levontuk az ehót), ugyanakkor további kérdésünk, figyelemmel a kifizető eho-levonási kötelezettségére, hogy honnan tudjuk, hogy a magánszemélynek az adóévben az összes osztalékból származó jövedelme nem éri-e el az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdése szerinti határt? Nyilatkoztatni kell erről a magánszemélyt? Az Eho-tv. csak a bérbeadásból származó jövedelem és a felső korlát megfizetésének valószínűségéről ír elő nyilatkozattételi lehetőséget.

Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető kft. a 3 millió forintos törzstőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra tőkekivonással. A jegyzett tőke az alapításkor csak pénzbeni betét volt. Tőketartalék, eredménytartalék nincs. A leszállított törzstőke visszafizetése pénzben történne. A 2,5 millió Ft törzstőke-leszállítást bevételként kell elszámolni? Vagy a cégbírósági bejegyzés napjával csak a jegyzett tőke csökkenésével és a tagokkal szembeni kötelezettségként kell számolni? A tagokat terheli-e szja- és eho-fizetési kötelezettség?