Közútberuházás átadása

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozott út, közút az ingatlanok közé tartozik (egyébépítmény), mint ilyen tárgyi eszköznek minősül, és mint ilyennek amegvalósítása beruházásként számolandó el a társaságnál. Jogszabályirendelkezés alapján a megvalósított közutat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelmet 25 százalék személyi jövedelemadó terheli, amelyet atársaságnak kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint amagánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas beltag adó- és járulékfizetése

Kérdés: Bt. nyugdíjas beltagját, aki a cégben folyamatosan dolgozik is, és bérét ki is veszi, milyen járulékbevallási és -fizetési kötelezettségek terhelik? A 08-as bevalláson jelölni kell-e a nyugdíját? A járműoktatáshoz saját gépkocsiját használja, mely után költségtérítést számol el. Ezt a költségtérítést kell-e jelölni a 08-as bevalláson? Megteheti-e, hogy ezt a költségtérítést csak a második fél évtől veszi ki a cégből, mert a cég gazdasági helyzete ezt engedi meg?
Részlet a válaszából: […] ...16 százalékos, 2007áprilisától pedig 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, 8,5százalék nyugdíjjárulékot és tételes ehót kell fizetni. A bt.-nek havonta elkell készítenie a 0708. számú járulékbevallást, ebben adóterhet nem viselőjárandóságként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...később pedig – úgy tűnik – minthaegy új épület kerülne megépítésre. Nyilvánvalóan a válasz nem lehet ugyanaz azúj épület létrehozása esetén, mint a már létező irodaház felújításakor.Felújítás esetén az elhasználódott irodaház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] ...összegig – a magánszeméllyel szembeni bármely kötelezettségébe(például a munkabér címén kifizetendő összegbe is).Az Eho-tv. 3. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a kifizetőt11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj ehója

Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinttörténjen az szja-előleg megállapítása, így a bérbeadás után a kifizetőnek 25százalék forrásadót kell levonnia, és az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének e)pontja szerint a külön adózó 1 millió forintot meghaladó bérbeadásból származójövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének d)pontja szerinti előírásból kell kiindulni. E szerint rendkívüli ráfordításkéntkell az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (az anyavállalatnál)elszámolni az átalakult gazdasági társaságban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemi hallgató

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemista, akkoris kell tételes ehót fizetnie. A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja-tv.szerinti, és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozótakkor nem terheli, ha az Eho-tv. 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...érték (3 millió Ft)különbözete, az adó mértéke 25 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján amagánszemély ezen jövedelmét még 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?
Részlet a válaszából: […] ...adni, és akkor ateljesítés arányában a visszafizetési kötelezettségtől eltekintenek-e vagy sem.Tegyük fel, hogy a támogatással létrehozott eszközöket azüzembe helyezést követő 5 évig kell üzemeltetni. Minden évben be kell számolniaz eszközök üzemeltetéséről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:
1
41
42
43
60