Játszótér eszközei

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége a lebetonozott területen biztosított, a kerítésnek viszont nem ez a funkciója, egyfajta védelmet biztosít egyrészt a játékhoz, másrészt a játszótéren lévő játékelemek számára. Ebből következően külön-külön tárgyi eszköz – egyéb építmény –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi­hozzájárulásiadóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, vagy értékhatár-átlépés, jogosulatlan választás miatt ekho-különadót kell fizetnie, illetve olyan jövedelmet szerzett, amely nem kifizetőtől származott. Nem tehető bevallás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot ad. Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet szerzett, vagy a jogviszony megszűnésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Elhunyt tag öröksége

Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
Részlet a válaszából: […] ...illetéktörvény vonatkozó előírása alapján az öröklési illeték tárgya az örökség. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget is. Ilyennek tekintendő az elhunyt tagnak a vagyoni betétje és a vagyoni betétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Az értékvesztéskénti elszámolás tárgyi eszközök esetében kizárt.A bontási költségek elszámolása során abból kell kiindulni, hogy annak összegét a tárgyi eszköz állományból történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Visszavásárolt üzletrész a mérlegben

Kérdés: A visszavásárolt üzletrészt – társasági szerződés eltérő rendelkezése szerint (Gt. 135. §-a) – 5 évig nem idegenítik el. Tekinthető-e ez tartós eszköznek, szerepeltethető-e a befektetett eszközök között a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság megszűnésekor is hasonló módon kell eljárni.A visszavásárolt üzletrész után tehát a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat hozzá, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek a hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
Részlet a válaszából: […] ...forintban került meghatározásra, logikusnak, ésszerűnek a forintban történő kifizetés javasolható. A forintban kifizetendő osztalékhoz kapcsolódóan forintban meghatározható az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság. A megfogalmazásból következően 2012. január 1-jével oly módon kell a vállalkozás méretét az innovációs járulékhoz is meghatározni, ahogyan bármely más esetben, azaz a kapcsolódó és partner vállalkozások létszámát és pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszköz értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközt értékesítenek, mielőtt a teljes értékcsökkenés betudható lenne. Van-e valamilyen következménye a társasági adóban? Vagy ezen eszköz helyett kell egy másik eszközt beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...de nincsszámított nyilvántartási érték, amely csökkentené az adózás előtti eredményt. Az értékesített eszközt a fejlesztési tartalékhozkapcsolódóan más eszköz nem pótolhatja, hiszen az értékesített eszközberuházáskénti elszámolásakor a fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
1
2
3
5