3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?

Kérdés: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18%-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa-tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés.] Ügyfelem 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátást végez. Rendszerint rendezvényeken (falunap, karácsonyi vásár stb.) helyben, a szabadban sütött ételeket árul. Az étel elfogyasztásához székeket, asztalokat, padokat, szalvétát, evőeszközt biztosít. Tehát igazából szolgáltatást nyújt, viszont ha az áfatörvényt nézem, ezen szolgáltatás nem tartozik a 2017. évi kedvezményes 18%-os áfakulcs alá. Jól értelmezem ezt?

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?

Kérdés: Az általam könyvvizsgált társaság 2015-ben műemlék épületén 100 millió forint összegű felújítást végzett, amit azonban csak 2016-ban aktivált (2015. 12. 31-én beruházásként mutatott ki). A 2016. 12. 31-ig hatályos Tao-tv. szerint a társaság melyik évben csökkentheti adóalapját a felújítás összegével? A Tao-tv. 2017-től egyértelműen előírja, hogy az adóalap-csökkentés a beruházás, felújítás befejezésének adóévében történhet.

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.

Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?