3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?

Kérdés: Többes munkáltatói jogviszony, atipikus foglalkoztatás keretében "A" és "B" munkáltató megegyezik, hogy "A" munkáltató dolgozóinak egy részét két hónapig a másik, a "B" munkáltatóhoz kirendelik. Megegyeznek, hogy a dolgozók bérét továbbra is "A" munkáltató számfejti, de a bérköltséget kiszámlázzák a "B" felé. Hogyan kell könyvelni "A" vállalatnál mint bevételt? Egyáltalán bevétel-e? "B" vállalatnál pedig mint költséget?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?

Kérdés: Az Áfa-tv. 59. §-ában szereplő előleggel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Ügyfelem bérnevelésben libát nevel. A szerződés szerint az integrátor cég április környékén kihelyezi a kislibákat és a tápot. A kisliba és a táp az integrátor cég tulajdonában marad, nem számlázzák át. Augusztus környékén az integrátor cég elviszi a felnevelt libákat. Ügyfelem ekkor kiállítja a bérnevelésről a szolgáltatói számlát. Ilyen esetben kell év elején előlegszámlát kiállítani?

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?

Kérdés: A társaságiadó-törvény 17. §-a szerint, ha a társaságiadó-alap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban (különböző kitételekkel) csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: ha az adózott eredmény pozitív, és az adóalap a növelő és csökkentő korrekciós tételek miatt válik negatívvá, abban az esetben is elhatárolható a negatív adóalap, és a későbbi években ezzel az összeggel csökkenthető a társaságiadó-alap?